Emlék képek (dedikált)

Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1940. április 27-én férjhez ment a majdani kormányzóhelyetteshez, vitéz nagybányai Horthy Istvánhoz, a kormányzó idősebbik fiához. Innentől kezdve Magyarország kormányzójának legszűkebb családi köréhez tartozott, és ez, a korszak legfontosabb magyar politikai és katonai eseményeinek, illetve vitéz nagybányai Horthy Miklós tevékenységének és életének egyik leghitelesebb szemtanújává tette őt. Élete összefonódott a kormányzói pár életével, mind a magyarországi, mind a németországi internálás és később a portugáliai emigrációs évek ideje alatt is. Ilona asszony, vagy, ahogyan férje kormányzóhelyettessé történt megválasztása után nevezték, a „kiskormányzóné” élete során példaértékű emberi humánumról tett tanúbizonyságot. A második világháború éveiben ápolónőként dolgozott, a német megszállás ideje alatt üldözötteket mentett és részt vett az úgynevezett „kiugrási iroda” tevékenységében, a háború befejezése után pedig az emigrációba kényszerült idős kormányzói pár, majd később ifjabb Horthy Miklós támasza lett. 1993-ban a kormányzónak tett ígéretéhez híven, hazahozatta és Kenderesen helyeztette örök nyugalomra Horthy Miklós, Horthy Miklósné és kisebbik fiuk, ifjabb Horthy Miklós hamvait. A magyar állam ugyanebben az évben kitüntette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, mely kitüntetéssel ismerték el a második világháború alatti megkérdőjelezhetetlenül pozitív szerepét, illetve később a magyar emigráció körében végzett tevékenységét. Idős kora ellenére évente hazalátogatott és ez alatt sok őszinte barátságra tett szert nyílt és egyenes emberi magatartásával. E könyv szerzője is közeli baráti kapcsolatba került Ilona asszonnyal és a Horthy-családdal, így az egyik legalkalmasabb személy arra, hogy Horthy Istvánné halálának szomorú apropóján emléket állítson e kötettel egy történelmi személyiségnek, egy példás életű magyar nő emlékének.

Mutass kevesebbet