Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése

Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése - Gyáni Gábor - Régikönyvek
Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése - Régikönyvek Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése - Régikönyvek
(0 vélemény)

Azóta, hogy a történetfilozófia és a történetírás útjai határozottan elváltak egymástól, és ennek folytán a történészek immár ahhoz kötik szakmai identitásukat, hogy többé nem filozofálnak, a történetírás elméleti és módszertani kérdéseiről legföljebb a filozófia berkeiben folyik diskurzus. Magára valamit is adó szaktörténész soha, vagy csak elvétve vállalja annak ódiumát, hogy efféle, eleve filozófiainak tűnő kérdésekről nyilvánosan véleményt formáljon. Hiszen az felettébb üres spekulációnak tűnik számára, melyre a múlt kutatójaként nincs többé szüksége. A történelem fogalmi szintű megismerésének intellektuális hitelét tovább rontotta a különféle, marxizmusoknak nevezett elképzelések által instruált történettudományról szerzett megannyi lehangoló tapasztalat. Számosan éppen azért vélik manapság is úgy, hogy az elmélet inkább kárára, mint hasznára van a történésznek, mivel a marxista történetírás valóban igen élettelen és merev elméleti sémákba préselte a történeti ábrázolásmódot. A társadalomról és a (világ) történelemről elvont szinten elmélkedő filozófus, valamint a konkrét eseményeket és folyamatokat a maguk közvetlenségében megragadó historikus azonban még sincs annyira távol egymástól, mint ahogy manapság feltételezni szokás. Ha a történész hébe-hóba eltöpreng saját megismerő (kutató), illetve a múltat történelemként elbeszélő tevékenységén, szükségképpen „filozófusként" kell eljárnia, mivel a történetírás e kérdések megvitatását már a múlt században átengedte a filozófusoknak. Márpedig egyre nő az ilyen reflexiók iránt az igény, miután mind fokozottabb bizonytalanság lesz úrrá a tudományos világkép és a diszkurzív megismerésbe vetett feltétlen bizalom szellemi alapjait illetően.

Kiadó:
Napvilág Kiadó
Kiadás éve:
2000
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Első kiadás
Nyomda:
Alfadat Press, Tatabánya
ISBN:
9639082570
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
199
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.50cm, Magasság: 22.00cm
Kategória:
TARTALOM

Bevezetés 7
Miről szól a történelem? Posztmodern kihívás
a történetírásban 11
Fin de siécle-történetírás 31
Történelem: tény vagy fikció? 48
A társadalmi igazság történelmi fogalma 71
Kollektív emlékezet és nemzeti identitás 81
Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya? 95
Emlékezés és oral history 128
A napló mint társadalomtörténeti forrás.
A közhivatalnok identitása 145
Tragédia két felvonásban. A kommunista identitás
metamorfózisai 161
Epilógus 177
Hivatkozott irodalom 183
A tanulmányok eredeti megjelenési helye 199

Gyáni Gábor

1950 -
Gyáni Gábor (Hódmezővásárhely, 1950. július 14.) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a társadalomtörténet és mentalitástörténet magyarországi meghonosításának úttörője.

Gyáni Gábor  további könyvei

akár 50%
Hűségpont:
 
40%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1972
Antikvár könyv
900 Ft 540 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...