én, DÁNIEL

Sütő István kötetes költőként 1981-ben mutatkozott be a Kriterion Forrás sorozatában (Arcfogyatkozás), de antológiákban és lapokban már korábban is közölt verseket. 1983-ban jelent meg újabb könyve, s a Nagy családi album után ez a mostani arra vall, hogy szerzője – évei száma (1949-ben született) és költői érettsége szerint is – férfikorba lépett. Első olvasásra megállapítható: kiforrott, egész kötetben gondolkodó alkotó. Az egymással is szervesülő ciklusok: amolyan számvetés eddigi életével, s a kész a leltár szándéka nyilvánvaló. Az életmű 1987-ben tragikusan és megmásíthatatlanul lezárult. A költő, a „sokmilliárd lebegő magány” egyike, fizikai valóságában megszűnt létezni, a „látomásokkal áldott”, „látomásokkal megvert” élet kihunyt. Maradtak a versek.

Mutass kevesebbet