Enchiridion Martini Bironii Padani

[Padányi Biró Márton.] Enchiridion Martini Bironii Padáni Episcopi Weszprimiensis, de Fide, Haeresiarchis, ac eorum asseclis, In genere de Apostatis, deque Constitutionibus, atque decretis Imperatorum & Regum, contra Dissipatores Catholicae Ecclesiae Editis. Diotrephi seu Acatholicis in Hungaria commorantibus, ad S.S. Imperatriciam, ac Reginalem Majestatem Mariam Theresiam,.... Exhibitum. Jaurini [Győr], 1750. Typis Gregorii Joannis Streibig, Privil, Reg. & Episc. Typographi. [20] + 208 + [16] p. [A címképmetszet hiányzik!!!] Egyetlen kiadás. A művet maga korában Mária Terézia betiltotta túlzott protestáns ellenessége miatt. „A veszprémi püspök Bíró Márton […] minden akadály nélkül kinyomatta Győrben és terjesztette a hírhedt Enchiridion-t, amelyben pedig a hatalom egyenesen fölszólíttatik az eretnekség kiirtására. […] Bíró könyve nagy visszatetszést szült nemcsak idehaza, de a protestáns Poroszországban is, különösen a porosz udvari körökben. II. Frigyes a boroszlói püspökön keresztül a pápa közbenjárását kérte, hogy a magyar püspökök hagyjanak föl a protestánsok üldözésével. A pápa föllépésének volt is eredménye, amennyiben 1751. aug. 5-én Bíró Enchiridion-jának elkobzására kiadta a királynő a rendeletet […]” (Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. 51–52 p.) Padányi Biró Márton (Padány, 1693. április 15. – Veszprém, 1762. augusztus 16.) magyar katolikus főpap, veszprémi püspök és egyben a veszprémi örökös főispán, királyi tanácsos. A török idők után elsőként, 1723-ban Bicske plébánosa, ahol helyreállíttatta a templomot. 1729-ben felsőörsi prépost, veszprémi kanonok, a prépostság javadalmat és a templomot a protestánsoktól visszaszerezte, a prédikátort elűzte, a templomot helyreállíttatta. 1741-ben a káptalan követe a pozsonyi országgyűlésen, ahol beszédével magára vonta Mária Terézia figyelmét. 1745. március 18-ától veszprémi megyés püspök és ebből kifolyólag Veszprém vármegye örökös főispánja. Május 13-án iktatták be, s augusztus 15-én szentelték fel Kalocsán. 1745. december 8.-ától királyi tanácsos, majd 1747-től valóságos belső titkos tanácsos. A tudományoknak és művészeteknek buzgó pártfogója volt. Ő építtette az akkor még nagyrészt romokban levő várban a Gizella-kápolna mellett álló püspöki székházat - későbbi nevén Nagypréposti (kanonoki) Ház-at. Ő állíttatta 1750-ben a Szentháromság-szobrot, átépíttette a sümegi püspöki palotát, felépíttette ugyanott az új plébániatemplomot - feldíszíttette Maulbertsch freskóival. Az egyházmegyéjében általánossá tette az anyakönyvezést. Korabeli egészbőr kötésben.

Mutass kevesebbet