Enderby fekete hölgye

Enderby halálhíre, mint látjuk, némileg eltúlzottnak bizonyult. Igaz, keveseknek adatik meg, hogy életük utolsó hónapjait újraélhessék. Habókos poétánk második – vagy tán első? – amerikai útja során azonban pontosan így tesz. Ám ahelyett, hogy bronxi, harlemi és más túlkoros jenki nebulókat szelídítene, ezúttal a gazdag, de kietlen Közép-Nyugat meghódítását tűzi ki célul – Shakespeare emléke és saját ambíciói számára. "Bébi - nézett rá April Elgar az lehet, hogy te egy hisztis, ókonzervatív, tejbetök, ánglius nyavalyás vagy, de hogy buzi nem, az biztos. - Köszönöm - mondta komolyan Enderby. Pete Oldfellow viszont indulatba jött: - Mert a kezébe kaparintotta a tökét, mert ez a nő magába bolondította, hát egy falatra megeszi vacsorára! - visította Toplady. - Kevesebb mint egy hónapunk van a bemutatóig. Ez így nem lesz jó. - Hát, bébi, akkor próbálkozz kisebb mérettel! - évődött April Elgar. - Azért egy dolgot el szeretnék mondani - kezdte nyomatékkal Enderby. - Ez a dolog nincs ám teljesen a mi kezünkben. Túl sok az odaátról érkező üzenet. Talán nem egészen összefüggőek, de azt hiszem, arra figyelmeztetnek, hogy ne szórakozzunk a holtakkal Ezek a szeánszok Mrs. Schoenbaumnál, természetesen, csupa babonás marhaság, és mégis, mintha lenne valaki valahol, aki rajta tartja az egészen a szemét. Tűz ütött ki a Holiday Innben. Otthon Tangerben felrobbant az olajsütőm. - Magának teljesen elment az esze - lehelte elhaló hangon Oldfellow."

Mutass kevesebbet