Énekmondónk nyomdokán - adalékok a Tinódi életrajz kérdésköréhez

"Talán nem istenkísértés kimondanom: Tinódi Sebestyén a Sárvíz völgyében megbúvó Sárszentmiklós mellett, Tinódon látta meg a napvilágot" - így fogalmaz a szerző új tanulmánykötetében. Káliz Sajtos a Tinódi-életrajz kérdéskörét a helytörténeti munkák és a dialektológia felől közelítve vizsgálja - érvelése helytörténeti és nyelvjárás-kutatási eredményei alapján helytállónak mutatkozik. Eltöprenghetünk nagyszerű énekszerzőnk életén: hány helyen megfordult, mennyi életet, sorsot megismert. És ő fontosnak találta, hogy ezekről hírt adjon, hogy amikor oly sok életet követelt a helytállás, az eltávozottakról legyen "végemléközet". Sokszor ideje sem maradt, hogy a históriás énekeket formálgassa, írta, ahogyan a tollára, nyelvére jött - magyarázza a szerző. Legtöbbször a fölnevelő szülőföld szavai jöttek a nyelvére, mert ezek ott csengtek a fülében. A Mezőföldre is jellemző ö-ző szavak, melyek az előző századokban még általános érvényűek lehettek, meg az í-ző formák, hiszen ez a Balaton vidék térségében legmélyebben Sárszentmiklóson vert gyökeret. Káliz Sajtos József legfőbb szándéka, hogy bebizonyítsa: ezer szál köti könyvének hősét Fejér megyéhez, szűkebb hazánkhoz. "Nem szeretnénk Tinódit kisajátítani, hiszen ő a három részre szabdalt Magyarországnak, a sokat szenvedett magyar népnek a krónikása, énekmondója volt, s az is marad. De Tinódi Sebestyén és a (Sár)bogárd melletti egykori Tinód a Sárvíz mentén élők 'szerelmes földrajzában' továbbra is együvé tartozik." S a szerző bízik abban: ha az elősorolt érvekkel, újabb adalékokkal a szülőföld vonatkozá-sában tisztul a kép, az olvasók s a jövő nemzedékek Tinódihoz ismét a Fejér megyei szülő-helyet társítják; s munkájával talán ráirányítja a figyelmet e sokat vitatott - ám mostanában érdemtelenül elhanyagolt és máig nyitott - kérdésre. Ugyanis ideje volna e témakörben egyet s mást újrafogalmazni és átértékelni.

Mutass kevesebbet