Építsük fel a matematikát

Education Through Art című könyvemben, amely először 1943-ban jelent meg, felvetettem azt a gondolatot, hogy az általam javasolt oktatási módszer - amely formáját és alapvető tartalmát tekintve is esztétikai jellegű -, nem csupán a művészetek, hanem minden tárgy tanítására alkalmazható: "Az elgondolásom szerinti integrált nevelés viszonylag független attól, hogy az egyes tárgyak mennyiségben maradnak különállóak, mert alapvető feltevése az, hogy a nevelés célja a felismerés és a fogékonyság általános tulajdonságainak fejlesztése. Márpedig ezek a tulajdonságok még a matematikában és a földrajzban is alapvetően fontosak." E könyv szerzője, Dr. Dienes Zoltán joggal vitába szállhat azzal a fogalmazásommal, hogy "még a matematikában is", hiszen szerinte éppen a matematikában jellegzetesen ilyen tulajdonságokra van szükség. Sőt, olyan messzire megy el, hogy kijelenti: ahhoz, hogy jó hatásfokkal tanítsuk a matematikát a gyerekeknek, eszközeinknek művészieknek kell lenniük. Az én matematikai érdeklődésemet gyermekkoromban, sikeresen elfojtották, és így vonakodva nyilatkoztam egy olyan terülteről, ahol pedig mindig is éreztem az esztétikai megközelítés fontosságát. Ezért örülök annak, hogy intuitív meggyőződésemet most tudományos formába öntve látom viszont. Amint Dienes Zoltán mondja, sokáig igyekeztek elfelejteni azt az egyszerű pszichológiai tényt, hogy a konstrukciónak mindig meg kell előznie a véleménynyilvánítást és az elemzést, és ez károsan hatott a matematikatanítás módszerére. (Hozzá kell tennem: minden olyan tárgy tanításának módszereire is, amely absztrakciókkal dolgozik.) Az a tanítási módszer, amelyet a Szerző a második fejezetben csodálatosan világosan magyaráz el, bizonyos pszichológiai folyamatok tekintetbe vételén alapszik, amelyek a gyerekeket képessé teszik arra, hogy maguk jussanak el matematikai felismerésekhez. Magát a tanulási folyamatot és különösen a fogalomalkotás lényeges lépéseit egyelőre homály fedi, bár Piaget, Bruner és Bartlett kutatásai bizonyos kérdésekre már fényt derítettek. Dienes Zoltán ezeket a kutatásokat a matematika speciális területén egy lépéssel továbbvitte. Könyvének későbbi fejezetei példákat adnak az általa felállított dinamikai elv gyakorlati alkalmazásaira a tanulásban és a játékban is. Az érzékszervi tapasztalásról természetes úton jut a fogalmak kialakításáig. A hagyomános tanár talán úgy látja, hogy a matematika itt játékká vagy játékok sorozatává válik. Jól látja, csakugyan ez történik. De hiszen a legjobb matematikusok is - számos példa igazolja - játéknak tekintették a matematikát! Ugyanakkor a matematika az egész tudományos haladás nélkülözhetetlen eszköze. Ezért felbecsülhetetlenül fontos ez a könyv. Ha tudományos haladásunkat gátolják a rossz tanítási módszerek (és bizonyos, hogy vezető tudósaink aggódnak is emiatt), akkor a könyv szerzője által ajánlott módszer legalábbis sürgős megfontolásra kell hogy késztesse mindazokat, akiknek a nevelés terén szavuk van. Azzal a meggyőződéssel ajánlom nekik ezt a könyvet, hogy a benne feltárt bizonyítékok szerint megérett az idő az alapos reformra. Herbert Read

Mutass kevesebbet