Erőd a Duna mentén

Részlet: Az 1944. augusztus 23-i román átállást követően - miután a 2. Ukrán Front frontális támadása csak a foksányi-kapun át vezetett eredményre - a szovjet legfelsőbb katonai vezetés előtt feltárult a Keleti-Kárpátok igen nehezen bevehető vonulatai délről való megkerülésének lehetősége, s ezzel a német hadiipar számára szükséges nyersanyagokkal rendelkező és német felvonulási területként használható stratégiai jelentőségű Kárpát-medence birtokbavétele. A szovjet hadvezetés a kialakult helyzetben lehetőséget látott a 2., 3. és 4. Ukrán Front egyidejű és szoros együttműködésével csapást mérni a Kárpátok és a Balkán-félsziget északi része között, amelynek eredményeként megakadályoznák Németországot egy szilárdabb védelmi rendszer létrehozásában, Magyarországot leválasztanák a német szövetségről, és közvetlenül veszélyeztetnék a Harmadik Birodalom déli területét, amely egyben az egyik legfontosabb német hadiipar körzetet is magában foglalja. Sztálin 1944. szeptember 29-én kelt Winston Churchillnek küldött táviratában egyebek mellett a szovjet csapatok elé állított közvetlen feladatként a következőket jelölte meg: "Ki kell ütni Magyarországot a háborúból, s támadás révén ki kell tapogatni, illetve kedvező körülmények esetén fel kell göngyölíteni a keleti fronton a németek védelmi állásait." Miután 1944 szeptemberében a német-magyar csapatoknak nem sikerül biztosítaniuk a Déli-Kárpátok átjáróit, október elején a magyar Alföldre benyomuló szovjet harckocsizó és gépesített csapatok Debrecen-Nagyvárad-Szolnok térségében kiterjedt manőverező páncélos-hadműveletekbe bonyolódtak a körzetben ugyancsak támadás céljából összevont német páncéloscsapatokkal. Szovjet részről korábban úgy tervezték, hogy Debrecen és Nyíregyháza birtokbavétele, majd egy további északi irányú támadás lehetőséget teremt számukra az Észak-Erdélyben harcoló magyar 2. hadsereg és német 8. hadsereg egészének, valamint a Kárpátokban lévő magyar 1. hadsereg részeinek hadműveleti szintű bekerítésére, ezután pedig a 2. és 4. Ukrán Front együttes erővel Budapest ellen fordulhat. Ezzel a szovjetek közelebb jutnának kitűzött céljukhoz, vagyis Magyarország leválasztásához a német szövetségi rendszerről.

Mutass kevesebbet