Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások

Name: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások
Availability: InStock
Author: Herder, Johann Gottfried
ISBN: 9632805836

Herder, Johann Gottfried - Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások, Budapest 1978 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

500 Ft

2 500 Ft

80%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Felső lapélei foltosak. Védőborítóján pár halvány folttal.

hűségpont

Hogy működik az alku?

1 500 Ft

2 500 Ft

40%

2 000 Ft

2 500 Ft

20%

2 100 Ft

3 500 Ft

40%

2 100 Ft

3 500 Ft

40%

Régi adósságát törleszti könyvkiadásunk, amikor Herdernek, a német felvilágosodás egyik legnagyobb hatású alakjának két nagy művéből, az "Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról" és a "Levelek a humanitás előmozdítására" című írásból ad közre részleteket. A kötet hű képet nyújt a herdezi gondolatvilág alapvető tartalmáról, amely a francia felvilágosodás és forradalom hatására, de a német sajátságok szem előtt tartásával, a hegeli dialektika egyik legfontosabb előkészítőjévé vált. Herdert, Kant tanítványát, ugyanaz az enciklopédikus érdeklődés jellemezte, mint szellemi társát, Goethét és Hegelt. Gondolatvilágának horizontja átfogja a természettudományokat a szervetlen csillagászat, földtan, földrajz, az élő természet összes fokozatain át az emberi történelemig. Ez a szintetikus látásmód nemcsak a herderi életmű egészét jellemzi, hanem a részleteit is. A történettudomány területén például Herder az elsők közé tartozik, aki vizsgálódásait kiterjeszti Európa határain túl, Kínára, Indiára,, a közel-keleti országokra és az amerikai földrészre is. A Herder következtetéseinek általánosítási alapjául szolgáló ismeretanyagot ma már meghaladta ugyan a tudomány, maga az életmű azonban mégis lenyűgözi az olvasót óriási gondolati távlataival és stílusának sodró szenvedélyével.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632805836
Sorozatcím:	Gondolkodók
Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás éve:	1978
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Kossuth Nyomda
Borítótervezők:	Lengyel Lajos
Nyomtatott példányszám:	5000
Kötés típusa:	fűzött nyl kötés kiadói borítóban
Terjedelem:	685 oldal
Fordítók:	Imre Katalin, Rozsnyai Ervin
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 12.50 cm, Magasság: 19.00 cm
Súly:	0.50 kg
Kategória:	Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó                                               5 
  Herder történetfilozófiai gondolatairól            5 
Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról . .41
                        Első rész
  Bevezető                                         45
  Első könyv.                                      57
    I. Földünk csillag a csillagok között          57
    II. Földünk középrendű bolygó               6z
  III. Földünk számos revolúción ment keresztül, míg 
      azzá nem vált, ami ma                     66
  IV. Földünk olyan gömb, amely önmaga körül és 
      ferde irányban a Nap körül forog          7o
    V. Földünket légkör burkolja. A Föld konfliktusban 
      van az ég több csillagával                   76
  VI. A bolygó, ahol lakozunk, a vizekből kiemelkedő 
      hegység .                                 8o
  VII. A hegyvonulatok jóvoltából mindkét félgöm- 
      bünk a legbámulatosabb különféleség és változa- 
      tosság színtere                              91
  Második könyv                                 96
    I. Földgolyónk a rendkívül különböző lények orga- 
      nizációjának nagy műhelye                 96


 II. Földünk növényvilága az emberi nem szempont- 
     jából                                         loo
 M. Az állatvilág és az emberi történelem összefüg- 
     gései 
 IV. Az ember közbülső teremtmény a Föld állatai 
     között                                        116
Harmadik könyv                                     122
   I. A növények és állatok összehasonlítása, tekintet- 
     tel az emberi szervezetre                     122
 II. Az állatokban működő némely szerves erők 
     összehasonlítása                              132 
 M. Bizonyos állatok fiziológiai alkatára vonatkozó
     példák                                        142
 IV. Az állatok ösztöneiről                        148
 V. A teremtmények fejlődése több fogalom össze- 
     kapcsolása, valamint érzékeik és tagjaik önálló,
     szabadabb használata irányában                154
 VI. Az állatok és az emberek organikus különbsége 160

                     Harmadik rész
Tizenegyedik könyv                                 171
   I. Kína                                         173
 II. Kokinkína, Tonkin, Laosz, Korea, a keleti tatár-
     ság, Japán                                    186
 M. Tibet                                          193
 IV. Hindosztán                                    196
 V. Általános megfontolások ezeknek az államoknak 
     a történelméről                               zo5


 Tizenkettedik könyv                             2 1 4
   I. Babilónia, Asszíria, Khaldea               217
 II. Médek és perzsák                            z26
 III. Héberek                                    234
 IV. Fönícia és Karthágó                         245
 V. Egyiptom                                     254
 VI. újabb eszmék az emberiség történetének filozó- 
     fiájához                                    263
Tizenharmadik könyv                              271
   I. Görögország helyzete és lakossága          273
 II. Görögország nyelve, mitológiája és költészete. 281
 III. A görögök művészetei                       289
 IV. A görögök erkölcsi és állambölcsessége . . .   298
 V. A görögök tudománya                          310
 VI. A Görögországban lezajlott változások története 322
 VII. Általános megfontolások Görögország történel- 
     méről                                       332
Tizennegyedik könyv                              342
   I. Etruszkok és latinok                       344
 II. I logyan építette ki Róma az uralmát szolgáló
     állami és katonai intézményeket             353
 III. A rómaiak hódításai                        363
 IV. Róma bukása                                 372
 V. A rómaiak jelleme, tudományai és művészetei     383
 VI. Általános megjegyzések Róma sorsáról és törté- 
     netéről                                     397
Tizenötödik könyv                                403
   I. Az emberi természet célja a humanitás, ezzel a cél-
     lal pedig Isten nemünk kezébe adta saját sorsát. . 407


  II. A Természet összes pusztító erői az idők során 
     nemcsak alárendelődnek a fenntartó erőknek, 
     hanem végül maguk is az Egész kiművelését szol- 
     gálják                                       413
  III. Az emberi nemnek az a rendeltetése, hogy külön- 
     böző változásokon keresztül a kultúra különböző 
     fokaira lépjen; jólétének tartós állapota azonban 
     lényegileg csakis az észre és a méltányosságra 
     épül                                         425
  IV. Belső természetének törvényeinél fogva az ész 
     és a méltányosság az idők folyamán egyre több 
     teret nyer az emberek között, és elősegíti a tartós 
     humanitást                                   436
  V. Bölcs jóság kormányozza az emberi sorsot; ezért 
     nincs nemesebb erény, nincs tartósabb boldog-
     ság, mint e jóság jegyében cselekedni        445
Levelek a humanitás előmozdítására                455
  A humanitás köteléke barátok között             457
  A német népek és tartományok szövetkezéséről,
     melynek célja a humanitás művelése           459
Tantételek az emberiség jellegéről                462
A humanitás fogalmáról és a szó jelentéséről        473
  Végkövetkeztetések                              479
  Az emberek téveszméiről és rögeszméiről           482
     Előadás                                      482 
  Hasonlatos-e még közönségünk és hazánk a régie-
     kéhez?                                       490
  I. Hasonlatos-e még közönségünk a régiekéhez?.  490
       I. A héberek közönségéről                  492
       z. A görögök közönsége                     496


         3. A rómaiak közönsége                     5 07
         4. A kereszténység közönsége               5o8
         S. Az irodalom közönsége                   510
    II. Van-e még olyan hazánk, mint a régieknek ?  521
    A négy fakultásról. Kant. Az Enciklopédiáról. Egy
       új Múzsáról. Az emberiség haladásáról . . . . 531 
    A szellem és a kereskedelem szabadságáról. Emléke-
       zés néhány érdemes férfiúra                  538
    A népek kölcsönhatásáról                        f45
    Az önvédelemről. A nemzetek megitélésének hamis
       szempontjairól. Néhány nemes férfiról . . .  549
       A Kiadó utószava                             5 5 3
    Az emberiség természettörténetének alapjairól . 56z
    A jóról és a rossztól. Az emberi erők egyesítésé-
       ről                                          568
    Elmélkedések az emberiség történetéről          S74
    Az emberi nem tökéletesedéséről                 58o
    A francia forradalomról                         5 8
    Még egyszer a francia forradalomról             5 87
Jegyzetek                                           593
Mutató (Láng Kósa)                                  6t;