Eszmélet 86

Name: Eszmélet 86
Price: 550.00 HUF
Availability: InStock
Author: Andor László

Andor László - Eszmélet 86, Budapest 2010 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

550 Ft

1 100 Ft

50%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

Kiadó:	Eszmélet Alapítvány
Kiadás éve:	2010
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Robinco Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	212
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 12.50 cm, Magasság: 20.00 cm
Kategória:	Folyóiratok / Budapesti / Társadalomtudomány / Politika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Történelem
Andrej I. Kolganov: Szocialista és kapitalista rendszerek: a pangás és törté- 
nelmi kontextusa
A szerző az államszocialista rendszer történelmi pályáját gazdaságtörténeti szem- 
pontból veti egybe — mindenekelőtt az amerikai centrumfejlődéssel. Arra követ- 
keztetésre jut, hogy a rendszerek történelmi „vitája" a piaci-kapitalista gazdaság 
győzelmével zárult, mivel a ma még létező szocialista irányultságú országok vagy 
kicsik és nincsenek hatással a világ fejlődésére, vagy — mint Kína vagy Vietnam — 
alapvetően a piacgazdasággá való átalakulás felé tartanak, megőrizve bizonyos 
szocialista vonásokat is 5

Lewis H. Siegelbaum: Autós kultúra a Szovjetunióban az 1960-as — 1980-as 
években
A „szocialista autó" sok minden volt: jelentett komoly vagyontárgyat, státuszszim- 
bólumot, és egyúttal jelképezte a „létező szocializmus" fogyasztói fordulatát. A 
szerző abba a speciális kultúrába enged bepillantást, ami ráépült a szocialista 
autóra: milyen közösségeket hozott létre az autó szervizelése, az alkatrészek, 
sőt, sokszor a benzin beszerzése is. Milyen egyenlőtlenségeket teremtett a sze- 
mélygépkocsi birtoklása, hogyan hatott ez a szocialista morálra, s milyen sikerrel 
próbálta meg az állam demokratizálni a piacot? Végül: hogyan hatott az autós 
kultúra a nemi szerepekre, erősítve a férfi identitást? 19

R. V. Kononyenko: Az autó mint a fogyasztói társadalom ikonja: státuszszim- 
bólum és hiány a pangás korszakában
A szovjet és amerikai autótermelés és -fogyasztás szokásainak és struktúráinak 
egybevetése során a szerző arra a következtetésre jut, hogy az „utolérő fejlődés" 
az 1970-es és 80-as években emberhez méltóbb életet produkált a Szovjetunióban, 
mint amilyenek a mai Oroszország életviszonyai, annak ellenére, hogy az autózás 
ma technikai-technológiai síkon szinte össze sem vethető a régivel 45

Valentina Fava: Taylorizmus és és szocializmus. A csehszlovák autógyártás 
(1945 —1963)
A szerző azt vizsgálja, hogyan próbálta meg a cseh autógyártás ötvözni az ame- 
rikai és a szovjet modellt, és milyen lehetőségei és korlátai voltak ennek a hibrid megoldásnak Csehszlovákiában. A cikk érdeme, hogy túllép azon a kelet-európai 
megoldásnak Csehszlovákiában. A cikk érdeme, hogy túllép azon a kelet-európai 
mainstream narratíván, amely sokszor képtelen különválasztani a szubjektív 
ítélkezést a tudományos vizsgálódástól 48


Ökomarxizmusok. (K. M. B.)                                              70          Forrai Judit: Prostitúció és globalizáció

                                                                                    A globalizáció új dimenziót ad az emberkereskedelemnek, a modern rabszolgatar- 
John Bellamy Foster - Brett Clark: A gazdagság paradoxonja: kapitalizmus            tásnak. A harmadik világban és egyes kelet-európai régiókban - de voltaképpen 
és környezetrombolás                                                                az egész világon is - gyorsan fejlődő üzletággá vált a szexipari emberkereske- 
                                                                                    delem 145
A kapitalizmus - és hivatalos ideológiája, a magát tudománynak aposztrofáló 
neoklasszikus közgazdaságtan - számára a gazdagság egybeesik a piaci értékkel. 

E fölfogásban az emberiség létezéséhez szükséges természeti adottságok olyan 
ingyenes ,inputok", amelyeket nem kell tekintetbe venni a vállalati vagy akár a     Olvasójel

nemzetgazdasági számítások során, hiszen nincs költségvonzatuk - legalábbis         Koltai Mihály Bence: Az Ipari munkásság az államszocializmusban
egy adott pontig. A cikk azt követi végig, hogyan vezettek a polgári közgazdaság- 
tan ideologikus alapvetései napjaink abszurd helyzetéhez, amikor az ökológiai       Bartha Eszter: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Euró- 
probléma súlyosbodásával arányosan nő a mainstream gazdasági-politikai gon-         pában 1968-1989. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2009                      155

dolkodás képtelensége a probléma kezelésére 73

                                                                                    Másképp - Más kép
Victor Wallis: A „zöld kapitalizmus"-on túl

Az utóbbi években egyre hangosabbá váltak az ún. „zöld kapitalizmus" elkép-         Tütő László: Obama bin Laden

zelésének hívei. Ennek az ideológiának a fő támogatói bizonyos nagyvállalatok       Az írás a döntéshozók és a döntések ellen lázadók magatartásának összefüggé- 
és nemzetközi szervezetek, programja pedig nem kevesebb, mint a vég nélküli         seit, szerves kapcsolatát vizsgálja. Az elemzésben néhány korábbi - részben az 
fölhalmozásra épülő tőkerendszer összeegyeztetése a környezeti fönntarthatóság-     Eszméletben megjelent - felvetését fűzi gondolatilag egybe a szerző     162
gal. Ennek az optimista (ha nem irreális) elképzelésnek az alapját a technológiai 
fejlődés mindenhatóságába vetett hit adja. Az ökológiai probléma nagyságrendje 
miatt azonban nem valószínű, hogy a diffúziószerűen ható piaci mechanizmu-          Kultúra
sokkal kezelni lehetne a problémát. Ehhez kollektív cselekvésre, azaz átfogó 
társadalmi altematívára lenne szükség 92                                            Binder Mátyás: „Elképzelt kultúra". A roma/cigány kultúra egy lehetséges értel- 
                                                                                    mezése és félreértelmezései

Racs Marianna Katalin: A regionális integráció sajátosságai Latin-Amerikában        Miért vált oly népszerüvé Romano Rácz Sándor - jórészt félreértelmezett - teóri- 
A latin-amerikai országok között a kezdetektől létezett egyfajta szolidaritás a mo- ája, a kívülállás kultúrája? Miért nem jó helyette az underclass vagy a hátrányos 
dern együttműködési formák kialakulása előtt is, ami a közös kultúrán, nyelven,     helyzet fogalma sem? - teszi fel a kérdést a szerzö. Sok múlik egyes fogalmakon, 
a hasonló társadalmi struktúrán és a megoldatlan problémákon, s végül, de nem       hiszen ha a ,kirekesztettség kultúrája" lenne a kiindulópont, akkor nem lehetne 
utolsó sorban a közös elnyomó létén alapult - és alapul ma is 111                   nem észrevenni, hogy az, amit kívülállás kultúráján értenek, valójában sajátos 
                                                                                    társadalmi-gazdasági helyzet eredménye, nem pedig fél évezred óta változatlan, 
                                                                                    nemzeti/etnikai jellemmvonás 172
Jaime Preciado: Latin-Amerika és a világrendszer: centrum-periféria-viták 
és társulások
                                                                                    Szvák Gyula: Mi az orosz?
Latin-Amerika és a Karib-térség gazdasági és politikai viszonyainak belső 
megosztottságát a nemzetek feletti társulások okozzák, amelyek átrajzolják a        Mi az orosz? Miért, a magyar mi?                                        196

centrum és a periféria közti erőtereket, s új geopolitikai szemléletet követelnek. A 
szerzö a régió azon országaival foglalkozik, amelyek képesek arra, hogy magu- 
kat tényleges félperifériaként pozicionálják. Mexikó az észak-amerikai érdekek 
támogatásával válik alárendelt félperifériává, Brazília pedig olyan félperifériaként 
jelentkezik, amelynek saját hatalmi ambíciói vannak az észak-déli erőtérben, és 
ezen az alapon vitatja s értelmezi újra viszonyát a nagyhatalmakkal. Venezuela 
vezetésével formálódik a harmadik hegemónia-ellenes félperiféria, amely a Dél- 
Dél kapcsolatokat mozgósítja. A nemzetközi színtéren megjelenő új, alternatív 
szereplők hatása, mely nem korlátozódik a „balos" kormányok vezette országokra, 
magára a világrendszerre gyakorol befolyást; egy másfajta társadalomszemléletet 
és hegemónia-ellenességet képvisel 123