Esztergom - Várhegy

Részlet a füzetből: "A Duna és a Garam összefolyásánál - kedvező településföldrajzi és hadászati fekvésének köszönhetően - az esztergomi várhegy ősidők óta lakott hely. A legkorábbi régészeti leletek az őskőkor kései szakaszából ismertek (Kr. e. 20-18000 év). Ettől az időtől folyamatos lakottságra utalnak a kutatások eredményei: minden olyan nép, amely ÉK-Dunántúlon megtelepedett, itthagyta a a nyomát a Várhegyen vagy közvetlen környékén. Az újkőkor, rézkor, bronzkor és korai vaskor népei után az első, már nevéről is ismert, Ny-Európából származó nép, a kelták Kr. előtt 350 táján telepedtek meg vidékünkön. A mai város helyén nagy kiterjedésű települést, a Várhegyen erődített telepet (oppidium) létesítettek. A Kr. utáni első évtizedben a rómaiak hódították meg a Dunántúl területét és Pannonia provincia néven a birodalom tartományává tették. A Duna partján kiépített római erődrendszer fontos pontja lett a (korábbi kelta oppidum helyén emelt) Solva nevű katonai tábor, alatta a hasonló nevű településsel. A kezdeti palánkvárat a II. sz. elején ide helyezett Cohors I. Ulpia Pannoniorum építette kőtáborrá (castrum). Ez a csapattest volt Solva helyőrsége a II. sz. végén is, amikor a 170-es években Marcus Aurelius, a filozófus császár, több alkalommal itt kelt át a Dunán légióival, és a Garam folyó mellett vívott csatákat a quádok és markomannok seregeivel. A város és a Várhegy területén előkerült temetők, kőépületek, a castrum maradványai, kőfaragványok és egyéb leletek jelentős római településre utalnak, amelynek maradványai még a népvándorlás korában is fennállhattak."

Mutass kevesebbet