Esztétikai előadások II. kötet

Name: Esztétikai előadások II. kötet
Price: 880.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Hegel, Georg Wilhelm Friedrich
ISBN: 9630526395

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich - Esztétikai előadások II. kötet, Budapest 1980 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 880 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Bővebb leírás

ISBN:	9630526395
Sorozatcím:	Filozófiai írók tára
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1980
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás sorszáma:	2.
Nyomda:	Akadémiai Nyomda
Kötés típusa:	fűzött egészvászon
Terjedelem:	368
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Filozófia / Töredékkötetek, Félkötetek / Filozófia / Esztétika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Második rész

       Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá 
                            (Folytatás)

                        MÁSODIK SZAKASZ

                    A klasszikus művészeti forma

Bevezetés. A klasszikusról általában                              3

     1. A klasszikus önállósága min!. a szelleminek és természeti 
       alakjának kölcsönös áthatása                               7
     2. A görög művészet mint a klasszikus eszmény valóságos 
       létezése                                                   12
     3. Az alkotó művész helyzete ebben a művészeti formában      14
Bevez.gtés és felosztás                                           16

                            Első fejezet

     A KLASSZIKUS MŰVÉSZETI FORMA KIALAKULÁSÁNAK 
                          FOLYAMATA

Bevezetés és felosztás                                            19
     1. Az állati jelleg lefokozása                               21
           a) Az állatáldozatok                                   22
           b) A vadászatok                                        23
           c) Az átváltozások                                     23
     2. A régi és az új istenek harca                             29
           a) Az orákulumok                                       32
           b) Különbség a régi és az új istenek között            34
           c) A régi istenek legyőzése                            41
     3. A negatívakként tételezett mozzanatok pozitív fenntartása 43
           a) Misztériumok                                        44
           b) A régi istenek megőrzése a művészeti ábrázolásban   45
           c) Az új istenek természeti alapja                     46

                          Második fejezet

       A KLASSZIKUS MŰVÉSZETI FORMA ESZMÉNYE

Bevezetés és felosztás                                            51
     1. A klasszikus művészet eszménye általában                  52
           a) Az eszmény eredete szabad művészi alkotásból        52


           b) A klasszikus eszmény új istenei                     56
           c) Az ábrázolás külső módja                            61
      2. A különös istenek köre                                   62
           a) Az istenegyéniségek sokasága                        62
           b) A rendszeres tagolás hiánya                         62
           c) Az istenek körének alapjellege                      63
      3. Az •egyes istenek egyénisége                             65
           a) Az egyénítés anyaga   •                             66
           b) Az erkölcsi alap megőrzése                          74
           c) Átmenet a kecsességre és bájra                      75

                          Harmadik fejezet 

        A KLASSZIKUS MŰVÉSZETI FORMA FELBOMLÁSA

      1. A végzet                                                 77
      2. Az istenek szétfoszlása antropomorfizmusuk következtében 79
           a.) A belső szubjektivitás hiánya                      79
           b) A kereszténységre való átmenet csak az újabb művé- 
              szet tárgya                                         81
           c) A klasszikus művészet felbomlása saját területén .. 84
      3. A szatíra                                                87 
           'a) A klasszikus művészet felbomlása és a szimbolikus
              művészet felbomlása közti különbség                 87
           b) A szatíra                                           88
           c) A római világ mint a szatíra talaja                 89.

                      HARMADIK SZAKASZ 

                   A romantikus művészeti forma

Bevezetés. A romantikusról általában                              95
      1. A belső szubjektivitás élve                              96
      2. A romantikus tartalmának és formájának közelebbi mozza-
        natai                                                     97
      3. A romantikus ábrázolásmód viszonya a tartalmához         102
Felosztás                                                         106

                            Első fejezet

          A ROMANTIKUS MŰVÉSZET VALLÁSOS KÖRE
Bevezetés és felosztás                                            10'T
      1. Krisztus megváltástörténete                              111
           a) A művészet látszólagos feleslegessége               112
           b) A művészet szükségszerű fellépése                   112
           c) A külső megjelenés véletlen különlegessége          112
      2. A vallásos szeretet                                      115
           a) Az abszolútumnak mint a szeretetnek fogalma         116


          b) A kedély           ,_                            116
          c) A szeretet mint a romantikus eszmény         117
     3. A gyülekezet szelleme                             119
          a) A vértanúk                                   120
          b) Á belső vezeklés és megtérés                 124
          c) Csodák és legendák                           126

                        Második. fejezet 

                        A LOVAGSÁG.
Bevezetés                                                     128 
     1. A becsület                                            133 
          a) Ennek fogalma                                    133
          b) A becsület megsérthetősége                       136
          c) Ennek helyreállítása                             136
     2. A szerelem                                            137
          a) A szerelem fogalma                               137 
          b) Ennek összeütközései                             140 
          c) A szerelem esetlegessége-                        142
     3. A hűség                                               144
          a) A vazallus-hűség                                 144
          b) Szubjektív önállóság a hűségben                  145
          c) A hűség összeütközései                           145

                        Harmadtk fejezet 

     AZ EGYÉNI KÜLÖNÖSSÉGEK FORMAI ÖNÁLLÓSÁGA 
Bevezetés és felosztás                                        148
     1. Az egyéni jellem önállósága                           151 
          a) A jellem formális szilárdsága •                  151 
          b) A jellem mint belső, de ki nem alakult totalitás 154
          c) A szubsztanciális érdeklődés ilyen formális jellemek 
              iránt                                           159
     2. A kalandosság                                         160
          a) Az összeütközések és célok esetlegessége         161 
          b) Az ilyen esetlegesség komikus feldolgozása       164
          c) A regényszerűség                                 166
     3. A romantikus művészeti forma felbomlása               167 
          a) A meglevőnek szubjektív művészeti utánzása       169 
          b) A szubjektív humor                               174 
          c) A romantikus művészeti forma vége                176

                          Harmadik rész 

                  Az egyes művészetek rendszere
 evezetés                                                     189
Felosztás                                                     196


                            Első szakasz 

                          AZ ÉP/TESZET
Bevezetés                                                       205
Felosztás                                                       206

                            Első fejezet 
              AZ ÖNÁLLÓ SZIMBOLIKUS ÉPITÉSZET
Bevezetés és felosztás                                          210 
      I. A népek egyesülésére szolgáló építészeti művek         213

      2. Az építőművészet és a szobrászat között ingadozó építészeti 
        alkotások                                               215 
           a) Falluszoszlopok stb.                              215
           b) Obeliszkek stb.                                   217
           c) Egyiptomi templomépítmények                       218 
      3. Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre222 
           a) Földalatti ind és egyiptomi építmények            222 
           b) Holtak hajlékai, piramisok stb.                   224 
           c) Atmenet a célt szolgáló építészetre               228

                          Második fejezet

                  A KLASSZIKUS ÉPITÉSZET
Levezetés és felosztás                                       234
      1. A klasszikus építészet általános jellege            235
           a) Egy meghatározott célt szolgáló építmények     235
           b) Az épület alkalmassága ilyen célra             235
           c) A ház mint alaptípus                              236
      2. Az építészeti formák különös alapmeghatározásai        237
           a) Fa- és kőépítmény                                 237
           b) A templom különös formái                       239
           c) A klasszikus templom mint egész                246
      3. A klasszikus építészet különböző építésmódjai          248
           a) A dér, ión, korinthosi oszloprend                 248
           b) Az ívboltozat római konstrukciója                 253
           c) A római építészet általános jellege            254

                         Harmadik fejezet

                  A ROMANTIKUS ÉPITÉSZET
      1. Általános jelleg                                       256
      2. Különös építészeti alakításmód                      257
           a) Az egészen zárt ház, mint alapforma            257
           b) A belsőnek és külsőnek alakja                  259
           c) A díszítés módja                                  267
      3. A romantikus építészet különböző építésmódjai       268
           a) A gótika előtti építészet •                    269
           b) A tulajdonképpeni gótikus építészet            269
           c) A középkor világi építőművészete               270


                                                                           /l1

                              Második szakasz

                              A SZÓBRÁSZAT 
Bevezetés                                                              273

Felosztás                                                                  280

                                 Első fejezet

              A TULAJDONKÉPPENI SZOBRÁSZAT ELVE
       1. A szobrászat lényeges tartalma                                   282 
       2. A szép szoboralak                                                285
              a) A megjelenés különlegességének kizárása                   288
              b) A mimikaszerűség_kizárása                                 289
              c) A szubsztanciális egyéniség                     -         290 
       3. A szobrászát mint a klasszikus eszmény művészete                 290

                              Második fejezet 

                       A SZOBRÁSZAT ESZMÉNYE
                                                                       292
Bevezetés és felosztás 
       1. Az eszményi szoboralak általános jellege                     294
       2. Az eszményi szoboralaknak mint olyannak különös mozza-
          natai                                                        298
              a) A görög profil                                            298
              b) A test helyzete és mozgása                            308
              • Ruházat                                                312
       3. Az eszményi szoboralakok egyénisége                          320
              a) Attributumok, fegyverek, díszek, stb.                 322
              b) A kor, a nem, az istenek, a héroszok, az emberek,
                  az állatok különbségei                               325
              c) AZ egyes istenek ábrázolása                           330

                              Harmadik fejezet

     AZ ÁBRÁZOLÁS KULONBOZO MÓDJAI; KtYLONBÖZŐ 
     ANYAGOK; A SZOBRÁSZAT FEJLŐDÉSÉNEK FOKAI

Bevezetes és felosztás                                                 334
       1. Az egyes szobor, a szoborcsoport és a dombormű               334
              a) Az egyes szobor                                       335
              h) A csoport 336
              c) A dombormű                                            339
       2. A szobrászat anyaga                                          339
              a) Fa                                                    341
              b) Elefántcsont, arany, érc, márvány                     341
              c) Drágakövek és. üveg 344


  3. A szobrászat történeti fejlődése - 346
       a) Egyiptomi szobrászat        347
       b) Görög és római szobrászat   351
       c) Keresztény szobrászat       355

                  MUTATÓK

Névmutató                             359
Irodalmi és mitok.giai alakok           362
Földrajzi nevek                       365
Irodalomjegyzék                       366
Képzőművészeti alkotások              367

Esztétikai előadások II. kötet

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Esztétikai előadások II. kötet

Esztétikai előadások II. kötet

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.