Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus

Hat esszé-előadás a történelem változandóságáról, törékenységéről, a "forgandó szerencséről". Nem ködképbe vesző általánosságokban szólva, épp ellenkezőleg! A jobbára ismert tények egy világos történetbölcseletbe, a szentírás történelemszemléletébe illeszkednek, amely számolni kíván a történettudomány által többnyire illegitimnek minősített szereplővel: a Gondviseléssel. E vezérfonal segítségével az emberi történelem hajnalától kiindulva egészen a mai korig jutunk el. Tisztázódik a múlt, körvonalazódik a jelen. Mit okulhatunk a birodalmi méretű civilizációk tündökléséből és végzetéből? Miért diadalmaskodtak utánuk szükségszerűen a megosztó erők? Miért "kellett" Európának a népvándorlás, az arab-török invázió vagy éppen a harcos ateizmus? Mit adott a kereszténység a világnak és mit vett el tőle? S miután a történeteket végigpásztázva arra a következtetésre jutottunk, hogy - változó külsőben ugyan - már valamennyi hatalmi formáció legalább egyszer kipróbálásra került és csődöt mondott, érdemes lesz megvizsgálnunk: mely erők jutnak ismét szóhoz, és merre dőlnek el a jelen kor hatalmi ütközetei? Provokatívnak tetsző gondolatok. Talán mert nincs más módszer annak bizonyítására, hogy bizonyos heletől örökölt sablonok - a történelemben kifejlődő Abszolút Eszme diadalútjáról - itt és ezután használhatatlanoknak fognak bizonyulni

Mutass kevesebbet