Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Európa gazdasága a 19. században 1780-1914

Európa gazdasága a 19. században - Ránki György, Berend T. Iván - Régikönyvek
Európa gazdasága a 19. században - Régikönyvek Európa gazdasága a 19. században - Régikönyvek Európa gazdasága a 19. században - Régikönyvek Európa gazdasága a 19. században - Régikönyvek Európa gazdasága a 19. században - Régikönyvek Európa gazdasága a 19. században - Régikönyvek
(0 vélemény)
Borító tervezők:
Kiss István
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1987
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi Nyomda
ISBN:
9632818571
Kötés típusa:
fűzött egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
704
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
1.00kg
Kategória:
ELŐSZÓ 9

1. Európa a nemzetközivé váló világgazdaságban
Európai gazdaságból a világgazdaságba 16
Népességrobbanás — új népvándorlás 19
A világgazdasági kapcsolatok rendkívüli kibővülése 26
Mozgatórugó: a technika és ennek révén a termelés forradalma . 28
A termelés ugrásszerű növekedése 36
A közlekedés forradalma 38
A tőkeexport 47
A világkereskedelem kibővülése és átalakulása 53
A világgazdaság 19. századi növekedésének ciklikus jellege 61
A világgazdaság nemzetközi rendszerének intézményesítése 74
A világgazdaság önálló nemzeti egységeinek erősödő elkülönülése 82

2. Az ipari forradalom úttörő országa: Anglia
Miért éppen Aneha 9 89
A 18. századi előzmények 90
Népesedés és agrárfejlődés 95
A termelés új szervezete, a vállalkozó és az újítás 98
A külső és belső piac szerepe 100
A technikai találmányok sora 102
A gyár és a gyári viszonyok 103
A vasipar forradalmasodása 105
A gőzgép 106
A közlekedés forradalma, a gépek hatása 107
A textilipar fejlődése 110
A szén- és vasipar 113
Az ipari proletariátus 117
Vasútépítkezés 118
A nehézipar új fejlődése a század második felében 120
A textiltermelés és -export új fellendülése 123
A külkereskedelem fejlődése 124
A mezőgazdaság visszaszorulása 126


Az ipari növekedés 130
Viszonylagos hanyatlás a század utolsó harmadától 132
Tőkekivitel és „szelvényvágó" élősdiség 137

3. Az „első későn jövő": Franciaország
Miért nem Franciaország? A régi társadalmi szerkezetek
és a mezőgazdaság 143
Az előfeltételek forradalmi megteremtése és a mezőgazdaság 147
Lassú népességnövekedés 151
Az iparfejlődés kezdetei: a textilipar 154
A gőzgép és a szénbányászat 160
A vasipar és a vasutak 163
A bankok új, központi szerepe 171
Megtorpanás az 1870-es évektől és új fellendülés; az új iparágak 178
Az iparosítási lendület megtörése, a külkereskedelem gyengesége 184
A beruházások és a tőkekivitel 190

4. Kis nyugat-európai országok előretörése az európai élvonalba:
Belgium, Svájc és Hollandia
Közös vonások és különbségek 201
Belgium korai nekilendülése és a nehézipar 203
Svájc modern átalakulásának kezdetei és a textilipar 205
Hollandia lassú indulása : a mezőgazdaság és élelmiszeripar
központi szerepe 208
A szén és a vasutak szerepe a belga iparosításban 216
A modern gazdasági átalakulás és az új iparágak Svájcban 224
Hollandia fokozatos iparosítása és sajátos gazdaságszerkezete 235

5. Kései indulás és élre törés: Németország
A gazdasági átalakulás előfeltételei: a jobbágyreform 247
Korai agrárfejlődés 251
A német egység 254
A vasútépítkezés központi szerepe 256
Demográfiai változások 260
A szén- és vasipar 262
A különleges erejű gépipar 269
Új iparágak: a vegyipar és az elektrotechnika 273
A textilipar másodrangú szerepe 277
Iparosodás és tőkefelhalmozás 280
A „német titok": az állam vagy a bankok szerepe 283
A rozs és acél szövetsége: a mezőgazdaság szerepe 290
Tőkefelhalmozás és export 294
A külkereskedelem és a növekedés gyors üteme 296


6_ Az utolsó sikeres későn jövő : Skandinávia
Elmaradottság és alkalmazkodás 301
Az ipari forradalom és a svéd vasipar 305
Dánia kereskedelmi és mezőgazdasági pozíciói 308
Faexport, hajózás és a természeti gazdálkodás a norvég falun 309
A nekilendülés tényezői : népesedési robbanás 311
A norvég és a svéd exportágazatok 314
A dán agrárexport és a gazdaság átalakulása 318
A mezőgazdaságból kiinduló továbbgyűrűző hatások 324
A norvég felzárkózás 332 -
Svédország az európai élvonalban 341

7. Ausztria—Magyarország: Európa „önellátó" birodalmi
régiója
Az önellátó birodalmi régió kialakulása 360
A modern átalakulás társadalmi feltételeinek megteremtése 361
A birodalmi merkantilizmus és az osztrák—cseh területek
korai iparosodása 370
A modern közlekedési rendszer 376
A gazdaság finanszírozása: a külföldi tőke szerepe 379
A bank- és hitelrendszer kiépülése 385
A modern agrár átalakulás 390
Az iparfejlődés új hulláma a 19. század második felében 399
Az élelmezési iparok 400
Bányászat és a nehézipari ágazatok 405
A könnyűipar újabb fellendülése és az ipari áttörés 408
A fejlettség színvonala és belső szintkülönbségek 412

8. A mediterrán Európa kései indulása és fokozódó lemaradása,
a felzárkózási lehetőségek kibontakozása
Hanyatlás a 18-19. század fordulóján 421
A modern tőkés átalakulás előfeltételeinek megteremtése 424
Az előkészítés szakasza és az 1860-1880-as évek stagnáló
olasz mezőgazdasága 431
Az olasz iparfejlődés gyengesége és az exportágazatok 437
Az ibériai mezőgazdaság és az exportágazatok 439
A spanyol bányakincsek szerepe 447
A gazdaságfejlődés és a népesedés kapcsolata Spanyolországban 453
Vasutak, bankok és a külföldi tőke 457
Iparosítási fordulat Olaszországban 472
A spanyol és portugál ipari áttörés kudarca 487
Mediterrán fejlettségi szint 497


9. Az Orosz Birodalom félsikeres modernizálása: a mezőgazda-
sági kényszerexporttól az iparosítási áttörésig
Az elmaradott alvó kolosszus 507
A jobbágyrendszer válsága és az 1861. évi reform 510
A mezőgazdaság fejlődése és szerepe 518
Kulcskérdés: a vasútépítés 532
A nehézipar nagy fellendülése és a külföldi tőke 536
A lengyel, finn és balti ipari központok kialakulása 541
Megtorpanás és új konjunktúra : a bankok megnövekedett szerepe
az Orosz Birodalomban 558
A nagyipari áttörés 563
A külföldi tőke sajátos szerepe 570
Az orosz kitörés félsikere; a fejlettség színvonala 576

10. Az iparosodás kudarca: az önálló, modern nemzetgazdaság
kezdetei a Balkánon
A belső feltételek formálódása: a nemzeti önállóság kialakulása és az osz-
mán-feudális viszonyok eltűnése 586
Bekapcsolódás az európai gazdasági rendszerbe és ennek hatása:
népesség — tőkepiac — közlekedés 597
A népesség növekedése 598
A tőkeimport 602
A vasútépítés és a hajózás nekilendülése 609
Agrárfejlődés és export: a modern átalakulás motorja és fékjei . 615
Külföldi „sziget"-ek és gyenge ipar — a szerkezeti elmaradás
konzerválódása a Balkánon 629

Összefoglalás — következtetések
A különböző országok és régiók egymásra hatása 647
Eltérő fejlődési típusok: sikerek, félsikerek, kudarcok 648
A sikerek és kudarcok indoka 651

Irodalom 663
Névmutató 687
Földrajzinév-mutató 692
Intézmények és vállalatok jegyzéke 701

Ránki György

Ránki György  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...