Európa gazdasága a 19. században

Name: Európa gazdasága a 19. században
Price: 2500.00 HUF
Availability: InStock
Author: Ránki György
ISBN: 9632818571

1780-1914

Ránki György, Berend T. Iván - Európa gazdasága a 19. században, Budapest 1987 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

2 500 Ft

5 000 Ft

50%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

A lapok hullámosak

138

hűségpont

Hogy működik az alku?

Berend T. Iván és Ránki György közel harminc esztendeje publikál a 19. századi Európa különböző országainak és régióinak gazdaságtörténeti kérdéseiről összefoglalókat. Ezeket a műveket ötvözte szintézissé a szerzőpáros ebben az imponálóan gazdag forrásokra, előmunkálatokra támaszkodó könyvében. A szerzők terminológiája szerint „a hosszú 19. század”, amely az angol ipari, illetve a francia forradalomtól az első világháborúig tartó időszakot öleli fel, Európa – beleértve természetesen Angliát – minden országában fordulatot hozott. Az ipari forradalom Angliából és az azt gyorsan követő nyugat-európai országokból indult ki, s hatott az európai periférián elhelyezkedő országokra is. A szerzők ezeket az országokat vizsgálják gazdasági szempontból a 19. században. Több mint 250 táblázatot használnak fel bizonyításaikhoz és értékeléseikhez, s több mint 800 lábjegyzet szolgál forrásul, valamint egy igen hatalmas irodalomjegyzék, amely a felhasznált művek sorát ismerteti. A kötet használhatóságát mutatók segítik.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632818571
Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás éve:	1987
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Alföldi Nyomda
Borítótervezők:	Kiss István
Kötés típusa:	fűzött egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:	703
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	1.00 kg
Kategória:	Történelem / Újkor-legújabb Kor / Magyar / 1789-1918 / Történelem / Újkor-legújabb Kor / Egyetemes / Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ                                                          9

1. Európa a nemzetközivé váló világgazdaságban
    Európai gazdaságból a világgazdaságba                       16
    Népességrobbanás — új népvándorlás                          19
    A világgazdasági kapcsolatok rendkívüli kibővülése          26
    Mozgatórugó: a technika és ennek révén a termelés forradalma .  28
    A termelés ugrásszerű növekedése                            36
    A közlekedés forradalma                                     38
    A tőkeexport                                                47
    A világkereskedelem kibővülése és átalakulása               53
    A világgazdaság 19. századi növekedésének ciklikus jellege      61
    A világgazdaság nemzetközi rendszerének intézményesítése    74
    A világgazdaság önálló nemzeti egységeinek erősödő elkülönülése 82

2. Az ipari forradalom úttörő országa: Anglia
    Miért éppen Aneha 9                                         89
    A 18. századi előzmények                                    90
    Népesedés és agrárfejlődés                                  95
    A termelés új szervezete, a vállalkozó és az újítás             98
    A külső és belső piac szerepe                               100
    A technikai találmányok sora                                102
    A gyár és a gyári viszonyok                                 103
    A vasipar forradalmasodása                                  105
    A gőzgép                                                    106
    A közlekedés forradalma, a gépek hatása                     107
    A textilipar fejlődése 110
    A szén- és vasipar                                          113
    Az ipari proletariátus                                      117
    Vasútépítkezés                                              118
    A nehézipar új fejlődése a század második felében           120
    A textiltermelés és -export új fellendülése                 123
    A külkereskedelem fejlődése                                 124
    A mezőgazdaság visszaszorulása                              126


   Az ipari növekedés                                             130
   Viszonylagos hanyatlás a század utolsó harmadától              132
   Tőkekivitel és „szelvényvágó" élősdiség                        137

3. Az „első későn jövő": Franciaország
   Miért nem Franciaország? A régi társadalmi szerkezetek
     és a mezőgazdaság                                            143
   Az előfeltételek forradalmi megteremtése és a mezőgazdaság     147
   Lassú népességnövekedés                                        151
   Az iparfejlődés kezdetei: a textilipar                         154
   A gőzgép és a szénbányászat                                    160
   A vasipar és a vasutak                                         163
   A bankok új, központi szerepe                                  171
   Megtorpanás az 1870-es évektől és új fellendülés; az új iparágak 178
   Az iparosítási lendület megtörése, a külkereskedelem gyengesége  184
   A beruházások és a tőkekivitel                                 190

4. Kis nyugat-európai országok előretörése az európai élvonalba: 
  Belgium, Svájc és Hollandia
   Közös vonások és különbségek                                   201
   Belgium korai nekilendülése és a nehézipar                     203
   Svájc modern átalakulásának kezdetei és a textilipar           205
   Hollandia lassú indulása : a mezőgazdaság és élelmiszeripar
     központi szerepe                                             208
   A szén és a vasutak szerepe a belga iparosításban              216
   A modern gazdasági átalakulás és az új iparágak Svájcban       224
   Hollandia fokozatos iparosítása és sajátos gazdaságszerkezete  235

5. Kései indulás és élre törés: Németország
   A gazdasági átalakulás előfeltételei: a jobbágyreform          247
   Korai agrárfejlődés 251
   A német egység 254
   A vasútépítkezés központi szerepe                              256
   Demográfiai változások                                         260
   A szén- és vasipar                                             262
   A különleges erejű gépipar                                     269
   Új iparágak: a vegyipar és az elektrotechnika                  273
   A textilipar másodrangú szerepe                                277
   Iparosodás és tőkefelhalmozás                                  280
   A „német titok": az állam vagy a bankok szerepe                283
   A rozs és acél szövetsége: a mezőgazdaság szerepe              290
   Tőkefelhalmozás és export                                      294
   A külkereskedelem és a növekedés gyors üteme                   296


6_ Az utolsó sikeres későn jövő : Skandinávia
    Elmaradottság és alkalmazkodás                               301
    Az ipari forradalom és a svéd vasipar                        305
    Dánia kereskedelmi és mezőgazdasági pozíciói                 308
    Faexport, hajózás és a természeti gazdálkodás a norvég falun 309
    A nekilendülés tényezői : népesedési robbanás                311
    A norvég és a svéd exportágazatok                            314
    A dán agrárexport és a gazdaság átalakulása                  318
    A mezőgazdaságból kiinduló továbbgyűrűző hatások             324
    A norvég felzárkózás                                         332  -
    Svédország az európai élvonalban                             341

7. Ausztria—Magyarország: Európa „önellátó" birodalmi 
  régiója
    Az önellátó birodalmi régió kialakulása                      360
    A modern átalakulás társadalmi feltételeinek megteremtése    361
    A birodalmi merkantilizmus és az osztrák—cseh területek
      korai iparosodása                                          370
    A modern közlekedési rendszer                                376
    A gazdaság finanszírozása: a külföldi tőke szerepe           379
    A bank- és hitelrendszer kiépülése                           385
    A modern agrár átalakulás                                    390
    Az iparfejlődés új hulláma a 19. század második felében      399
    Az élelmezési iparok                                         400
    Bányászat és a nehézipari ágazatok                           405
    A könnyűipar újabb fellendülése és az ipari áttörés          408
    A fejlettség színvonala és belső szintkülönbségek            412

8. A mediterrán Európa kései indulása és fokozódó lemaradása, 
  a felzárkózási lehetőségek kibontakozása
    Hanyatlás a 18-19. század fordulóján                         421
    A modern tőkés átalakulás előfeltételeinek megteremtése      424
    Az előkészítés szakasza és az 1860-1880-as évek stagnáló
      olasz mezőgazdasága                                        431
    Az olasz iparfejlődés gyengesége és az exportágazatok        437
    Az ibériai mezőgazdaság és az exportágazatok                 439
    A spanyol bányakincsek szerepe 447
    A gazdaságfejlődés és a népesedés kapcsolata Spanyolországban  453
    Vasutak, bankok és a külföldi tőke                           457
    Iparosítási fordulat Olaszországban                          472
    A spanyol és portugál ipari áttörés kudarca 487
    Mediterrán fejlettségi szint                                 497


9. Az Orosz Birodalom félsikeres modernizálása: a mezőgazda- 
   sági kényszerexporttól az iparosítási áttörésig
    Az elmaradott alvó kolosszus                                     507
    A jobbágyrendszer válsága és az 1861. évi reform                 510
    A mezőgazdaság fejlődése és szerepe                              518
    Kulcskérdés: a vasútépítés                                       532
    A nehézipar nagy fellendülése és a külföldi tőke                 536
    A lengyel, finn és balti ipari központok kialakulása             541
    Megtorpanás és új konjunktúra : a bankok megnövekedett szerepe
      az Orosz Birodalomban                                          558
    A nagyipari áttörés                                              563
    A külföldi tőke sajátos szerepe                                  570
    Az orosz kitörés félsikere; a fejlettség színvonala              576

10. Az iparosodás kudarca: az önálló, modern nemzetgazdaság 
    kezdetei a Balkánon
    A belső feltételek formálódása: a nemzeti önállóság kialakulása és az osz-
      mán-feudális viszonyok eltűnése                                586 
    Bekapcsolódás az európai gazdasági rendszerbe és ennek hatása:
      népesség — tőkepiac — közlekedés                               597
    A népesség növekedése 598
    A tőkeimport                                                     602
    A vasútépítés és a hajózás nekilendülése                         609
    Agrárfejlődés és export: a modern átalakulás motorja és fékjei . 615 
    Külföldi „sziget"-ek és gyenge ipar — a szerkezeti elmaradás
      konzerválódása a Balkánon                                         629

    Összefoglalás — következtetések
    A különböző országok és régiók egymásra hatása                   647
    Eltérő fejlődési típusok: sikerek, félsikerek, kudarcok          648
    A sikerek és kudarcok indoka                                     651

Irodalom                                                             663
Névmutató                                                            687
Földrajzinév-mutató                                                  692
Intézmények és vállalatok jegyzéke                                   701

Európa gazdasága a 19. században