Európa védelmében -Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén a 16-17. században

Magyarországnak a 21. század elején az 1990-es években bekövetkezett alapvető politikai-gazdasági változások után egyik legfontosabb feladata, hogy a megelőző mintegy fél évszázad egyoldalú államberendezkedésből származó jelentős károkat mielőbb felszámolja, és ezzel egyidejűleg az egységesülő Európa teljes jogú tagjává váljon. A rendszerváltást követően hasonló feladat előtt állt a Magyar Honvédség is, amely az Európa és a világ biztonságáért a legnagyobb garanciát nyújtó védelmi szervezethez és szövetségi rendszerhez, a NATO-hoz való csatlakozással ezen a téren már jelentős lépést tett előre. A demokratikus Magyar Köztársaságnak ez a folyamat mégsem új csatlakozást, hanem pusztán újonnan történő visszacsatlakozást és felzárkózást jelent Nyugat-Európa országaihoz. Történelme folyamán ugyanis a magyar királyság hol teljesen önálló államként sőt olykor közép-európai nagyhatalomként (11-15. század), hol Európa egyik legjelentősebb hatalma, a Habsburg Birodalom önálló államalakulataként (16-18. század), hol pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként (19-20. század eleje) mind politikailag, mind gazdaságilag, mind kulturális szempontból szerves részét alkotta Európának. Az elmúlt időszak diktatúrája ezeket, az Európához szorosan kötő szálakat azonban alapjaiban szabdalta szét, így az elkövetkező évtizedekben ezeket kell ismét szilárd kapcsokká erősíteni. A magyar királyság bizonyos korszakokban mindemellett jóval több volt mint egyszerű tagja az európai hatalmai rendszernek, illetve a kontinens gazdasági vérkeringésének. Kifejezetten igaz ez kötetünk időszakára, az 1526. évi mohácsi csatától az 1699. évi karlócai békekötésig eltelt, vérzivataros bő másfél évszázadra. Bár Buda 1541. évi török megszállását követően Magyarország területe hosszú időre három részre szakadt, a 16-17. században Európa és elsősorban a középső régióját felölelő Habsburg Birodalom két szempontból mégis alapvetően rá volt utalva a Duna menti Magyarországra. Elsősorban országainak és határainak biztonsága érdekében, hiszen az ebben az időben hatalma zenitjére érő Oszmán Birodalommal szemben a keresztény Európa védelmét - szárazföldön legalábbis - a királyi Magyarország biztosította.

Mutass kevesebbet