Európai ​családjog

A ​statisztikák szerint az Európai Unióban átlagosan minden ötödik házasság tekinthető nemzetközinek, melyben a házaspárok állampolgársága eltérő, vagy más-más tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, ill. olyan párokról van szó, akik nem abban a tagállamban élnek, melynek állampolgárai. Jelentős tehát a nemzetközinek tekinthető házasságkötések és válások száma, hozzávetőlegesen az egy évben felbontott házasságok 16 %-a ezeket a párokat érinti. Az európai családjog által érintett jogviszonyok terén a jelenlegi szabályozási környezet rendkívül összetett, olykor még a szakemberek számára is nehezen áttekinthető és követhető, hiszen egy-egy határon átnyúló jogvita eldöntése során nemcsak a közösségi jogra kell fókuszálni, hanem számos, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében elfogadott egyezmény is relevanciával bír. A monográfia részletesen foglalkozik e két normarendszer kapcsolatával. A téma aktualitását tovább növeli, hogy az utóbbi években láttak napvilágot azok az európai bírósági ítéletek, melyek a vonatkozó közösségi joganyagot értelmezik és magyarázzák, fogódzót adva ezzel e bonyolult és érzékeny jogterület megfelelő értelmezéséhez és alkalmazásához. Emellett mostanra derült ki, hogy a korábban megfelelőnek tartott közösségi rendelkezések nem mindig állják ki a gyakorlat próbáját. A szerző egyetemi oktatóként, kutatóként közel 10 éve foglalkozik az Európai Unión belüli polgári eljárásjogi jogegységesítéssel, ezen belül is döntően a családjogot érintő közösségi jogalkotással. Könyvében részletesen elemzi a vonatkozó uniós rendeletek és hágai egyezmények egyes cikkeit, az európai és nemzeti bírósági joggyakorlat megállapításait, bemutatja a közösségi jogalkotás legfrissebb eredményeit, segítséget nyújtva ezzel az európai családjog útvesztőjében való eligazodásban.

Mutass kevesebbet