Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Évezredek hangszerei

Évezredek hangszerei - Darvas Gábor - Régikönyvek
Évezredek hangszerei - Régikönyvek Évezredek hangszerei - Régikönyvek Évezredek hangszerei - Régikönyvek Évezredek hangszerei - Régikönyvek Évezredek hangszerei - Régikönyvek
(0 vélemény)
Illusztrátorok:
Schin Vilmos
Borító tervezők:
Lengyel Lajos
Kiadó:
Zeneműkiadó
Kiadás éve:
1961
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kossuth Nyomda
Nyomtatott példányszám:
2.200 darab
Kötés típusa:
félvászon
Terjedelem:
232 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.30kg
Kategória:
BEVEZETÉS 9
A hangszerek csoportosítása: szokásos beosztás — tudományos rendszerezés —
idiofon — membranofon — aerofon — kordofon — elektrofon hangszerek.

ELSŐ RÉSZ
A HANGSZEREK EREDETE 15
A hangszertörténet vezérfonalai: földrajzi szempontok — történelem — a tár-
sadalmak fejlődése.

1. fejezet
BABONÁK ÉS CEREMÓNIÁK 17
Régészet és néprajztudomány — a keletkezés sorrendje — csörgő — kereplő —
karcoló — dobbantó — dobok — xilofon — doromb — fuvola — trombita — húros
hangszerek — összjáték: totem-együttesek — hangszerek és jelképek.

2. fejezet
ÁZSIA 25
Ősi emlékek: Kínában — Indiában — Délkelet-Ázsiában — az ütőhangszerek
jelentősége — kőjáték — harangok — gongok — tamtam és réztányér — xilofon —
ázsiai furcsaságok — dobok — gamelán-együttesek — fúvós hangszerek: fuvolák
— pánsíp — száj-orgona — duda — oboa — klarinét — kürt — trombita — húros
hangszerek: hárfa — lant — citera — vonós hangszerek.

3. fejezet
A KÖZEL-KELET 36
Ősi emlékek: Mezopotámiában — Egyiptomban — Izraelben — az arab világban
— ütőhangszerek: csattogó — kasztanyett — csörgő — réztányér — harang —
dobok — fúvós hangszerek: sípok — kürt — trombita — húros hangszerek: hárfa —
líra — lant — nyárshegedű — pszaltérium — citera — cimbalom — eolhárfa.

MÁSODIK RÉSZ
EURÓPA 47
A hangszerek helye az egyetemes művészettörténetben — szerepük az antik görög
kultúrában — Rómában — Bizáncban — középkor: a nyugati egyház tilalmai —


kapcsolatok a Közel-Kelettel — a középkori hangszerek jellege — reneszánsz:
az önálló hangszeres zene kialakulása — az első hangszerismertetések — hangszer-
készítés — gyűjtemények — barokk: megváltozott ízlés, megváltozott követelmé-
nyek — a vonós hangszerek térhódítása — klasszicizmus és romantika: a zenei
árnyalatok gazdagodása — a kifejezés lehetőségeinek bővülése — a hangerő növeke-
dése — a művészet demokratizálódása — XX. század: mammut-zenekar és kis-
zenekar — a fúvósok szerepének módosulása — az ütőhangszerek előretörése.

1. fejezet
ÜTŐHANGSZEREK 50
Görög filozófia és középkori egyház — hadjáratok és fejedelmi udvarok — az üstdob
pályafutása — szerepe a zeneirodalomban — kisdob — pergődob — a janicsárzene
— triangulum — réztányér — nagydob — csörgődob — kasztanyett — fadob —
tamtam — gong — antik tányér — harangjáték — cseleszta — xilofon — marimba
— vibrafon — hangutánzó szerszámok — dél-amerikai származékok — az ütő-
hangszerek játéktechnikája.

2. fejezet
AJAKS1POK 70
A fuvola az ókori Európában — középkor és reneszánszra fuvolák és furulyák
vetélkedése — barokk: a versengés végső szakasza — Quantz: a fuvola győzelme
— Böhm: a fuvola tökéletesítése — fém vagy fa ? — altfuvola — pikkoló — az
ajaksípok a zeneirodalomban.

3. fejezet
KETTŐS NYELVSIPOK 77
Ókor: aulos és tibia — középkor: pásztorsíp és launedda — reneszánsz: családfák —
pommer — szordún. — görbekürt — zúgósíp — cink — barokk: oboa — szerepe
a zeneirodalomban — oboe d'amore — oboe da caccia — angolkürt — fagott —
szerepe a zeneirodalomban — kontrafagott — a kettős nyelvsípok együttese.

4. fejezet
EGYSZERŰ NYELVSÍPOK 88
Európai elődök: pibgorn — chalumeau — hólyagduda — Denner újítása — a klari-
nét története — szerepe a zeneirodalomban — basszet-kürt — basszusklarinét —
D- és Esz-klarinét — a tárogató — a szaxofon — szerepe a szimfonikus zenében
és a fúvós zenekarban — a tánczenében — a dzsesszhangszerek története: az első
együttesek — húszas évek: a szaxofon-őrület — újabb irányzatok.

5. fejezet
A KÜRT 98
Lur — cornu — elefántagyar-kürt — harci és vadászkürtök — vadászkürt és
erdei kürt — Hampel és az „invenció-kürt" — billentyűs kürt — Blühmel talál-
Mánya: a szelep-mechanizmus — a kürt a szimfonikus és az operai zenekarban —
a kürt játéktechnikája — írás és olvasás.

6. fejezet
A TROMBITA 106
Elődök: salpinx — tuba — lituus — karnyx — öröklött és szerzett kiváltságok —
magas és mély trombiták — „principal" és „clarin" — Bach-trombita — szelep-
trombita — basszus-trombita — a trombita a zeneirodalomban — a kornett —
elődök: jelzőkürt és postakürt — a kornett szerepe a szimfonikus zenekarban —
a népzenében.


7. fejezet
A HARSONA 112
Állítólagos elődök — a buceina — a harsona szerkezete és története — a toronyzene
— a harsona szerepe a színpadi és a szimfonikus zenében — szoprán-, alt- és basszus-
harsona — a szelep-harsona — a modern harsona — a húzó-trombita.

8. fejezet
A TUBA 119
Előzmények: a szerpent — basszuskürt — ofikleid — konjunktúra és zűrzavar —
Adolphe Sax fellépése — életrajza — a szaxkürtök — basszustuba és kontrabasszus-
tuba — Wagner-tubák — fúvószenekari hangszerek: szárnykürt — tenorkürt —
eufonium — helikon — bombardon — a tuba a szimfonikus zenekarban — szerepe
a zeneirodalomban.

9. fejeze t

AZ ORGONA 126
Előzmények: pánsíp — duda — víziorgona — középkor: az orgona Bizáncban
és Nyugaton — mixtúrák — portatív — pozitív — reneszánsz: a regél — regisz-
terek — tetőpont: a barokk-orgona — a hanyatlás korszaka — az orgona a XX.
században — harmónium — harmonika — üvegharmonika.

10. fejezet
VONÓSOK 133
Előzmények — középkor — rotta — rebab — rebek — líra és fidula — az igricek
története — nyenyere — tengeri trombita — reneszánsz — a gamba-család törté-
nete — barokk — a hegedű közvetlen elődei — mi a különbség a gambák és a
hegedű között ? — a hegedű születése — első szerepei — klasszikus olasz hegedű-
készítők — a gambák és hegedűk vetélkedése — a hegedű a barokk-zenében —
brácsa — cselló — nagybőgő — a vonósok története 1750 után — gondok a nagy-
bőgő húrjai körül — baryton — viola d'amore — a vonó története — modern vonós-
technika — különleges hangszínek és játékmodor — vonósok a modern zenekarban.

11. fejezet
A TÖBBI HÚROS HANGSZER 156
Húros hangszerek az ókori Európában: a hárfa Hellaszban—líra és kithara —
a hárfa és a kelta bárdok — a stagnálás évszázadai — a pedálszerkezet — a hárfa a
zeneirodalomban — a lant-család története — gitár — mandolin — billentyűs-
húros hangszerek — elődök: cimbalom — pszaltéritun — monochord — utódok:
a klavikord — a csembaló — a zongora.

12. fejezet
ÖNMŰKÖDŐ, ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS HANGSZEREK 168
A szöges henger — reneszánsz-, barokk-, és rokokó-automaták — a kintorna —
romantikus találmányok — a pianola és a fonöla — elektromos hangszerek —
elektronikus zene.


HARMADIK RÉ SZ
A SZIMFONIKUS EGYÜTTES 173

1. fejezet
A ZENEKARI KULTt31-1A SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE 175
A szimfonikus zene meghatározása — ősi és ókori zenekarok: heterofónia — közép-
kor: hangszeres együttesek — többszólamúság — reneszánsz: polifon hangszerek
és családfák — a zenekari kultúra kezdetei: Lasso, Gabrieli, Monteverdi — az
ütemvonal és a continuo — a barokk zenekar — Corelli, Vivaldi, Hándel, Bach
— klasszicizmus: dinamika és egyensúly —szonátaforma és hangszerelés — létszám
és ültetés — romantika: Beethoven, Weber, Liszt, Wagner, Strauss — a hang-
szerek fejlődése — a szimfonikus költemény — a XX. század zenekari stílusa:
Debussy — Bartók.

2. fejezet
A VEZÉNYLÉS TÖRTÉNETE 197
A ritmus ütése — cheironomia — az ókori karmester — középkor: gregorián-ének
és organum — a reneszánsz-karmester — a karmesteri pálca — Palestrina —
viták a „hangos" vezénylés körül — barokk: a csembaló-karmester — hogyan diri-
gált Bach — veszélyes foglalkozás: Lully — a klasszicizmus kora: kettős vezénylés
— a mannheimi zenekar — goromba karmesterek — Gluck — viták a csembaló
körül — a hegedűs-karmester — zenekari viszonyok Bécsben: legenda és valóság
— hogyan vezényelt Beethoven — a romantika kora: Nicolai — Spontini — Weber
— Mendelssohn — Habeneck — Liszt — Wagner — Bülow — XX. század: a
modern karmester — a karmesternélküli zenekar — a vezénylés tudománya —
a vezénylés művészete.

UTÓSZÓ 211
FÜGGELÉK 213
A HANGSZEREK NEVE A FŐBB EURÓPAI NYELVEKEN 215
A FELHASZNÁLT ZENETUDOMÁNYI FORRÁSMŰVEK JEGYZÉKE, 218
NÉVMUTATÓ 219
TÁRGYMUTATÓ 226
ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE 230
a) Szövegközti ábrák 230
b) Fénykép-mellékletek 231

Darvas Gábor

1911 - 1985
Darvas Gábor, eredeti nevén Steinberger Gábor (Szatmárnémeti, 1911. január 18. – Budapest, 1985. február 18.) zeneszerző, zenetörténész.

Darvas Gábor  további könyvei

Zenei ABC - Darvas Gábor - Régikönyvek
10%
Kiadás éve: 1963
1 000 Ft 900 Ft (10%)
Antikvár könyv
Zenei minilexikon - Darvas Gábor - Régikönyvek
20%
600 Ft 480 Ft (20%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...