Évezredek hétköznapjai

Az ​"Évezredek hétköznapjai" kötet tulajdonképpen „A magyar régészet regénye” c. kiadványunk testvérkönyve. Ugyancsak hazánk földjének múltját eleveníti meg közvetve vagy közvetlenül, de minden esetben a tudomány megbízható pontosságával. Régészeti leletek, műemlékek, régi pergamen oklevelek és krónikák adatai telnek meg élettel a beszámolók nyomán, az emberiség fejlődéstörténetének sok rejtett összefüggése válik világossá, s valamennyi írás egy-egy állomása annak a szédítő arányú utazásnak, amely a múlton át napjaink felé vezet. Ennek a homályba vesző útnak rengeteg állomása közül mi csak néhányon állunk meg, hogy szakavatott vezetéssel körültekintsünk – teljességre tehát nem számíthatunk, hiszen ehhez nem egy kötetre, hanem egész könyvtárra lenne szükség. A könyv írásai közül egy-kettő nem is az időbeli utazás izgalmával ragadja el az olvasót, hanem azzal a feszültséggel, amely a legérdekesebb nyomozással is vetekedő kutató munka természetes kísérője. Egy-egy tudományos nyomozás keretében meggyőződhetünk a történelmi és régészeti adatok újraértékelésével felállított hipotézisek fontosságáról is, nem is szólva a gondolatmenet logikájáról, amely ellenállhatatlanul csatlakozásra vagy ellentmondásra készteti s mindenképpen részvételre szólítja fel az olvasót. Utazásunkat a csiszolatlan kőkorszak emberének lelőhelyétől kezdjük, majd az új kőkor tűzkövesi telepén át a rejtélyes eredetű szkíták körébe érkezünk. Ezután a római kori Pannónia társadalmi rétegződését s a különféle osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyát tekintjük át, miközben a birodalom gazdasági élete is feltárul előttünk nagy vonalakban. A népvándorlás korszakából a híres avarellenes frank hadjárat új szemléletű értékelésével ismerkedünk meg. Ezután olyan írás következik, amely a nyomozásban való részvétel izgalmát ígéri az olvasónak, a kettős honfoglalás híres hipotézisének ismertetése. A magyar középkor néhány színes napját Diósgyőr várának leírása, a késő reneszánsz kor hangulatát pedig Ulászló öccsének, Zsigmondnak, a későbbi lengyel királynak budai tartózkodása idézi fel. Következő állomásunkra, a török hódoltság idején pedig, érdekes utazást teszünk Budáról Siklósra, majd a kastélyépítő barokk kor képével ismerkedünk meg. A könyv utolsó írása egy érdekes, személyes hangvételű beszámoló, amely a régész sokrétű, nehéz munkáját és egy tudományág, a hazai longobárd-kutatás fejlődését tárja az olvasó elé. A kötet nemcsak témaköreinek, hanem az egyes témák megközelítési módjának sokrétűségével is felkelti az olvasó érdeklődését, abban azonban valamennyi írás megegyezik, hogy bár a tudomány hitelességével, de a nem szakember számára is érthetően, élvezetes megjelenítéssel teszik számunkra elevenné a múltat.

Mutass kevesebbet