Ez történt Hellaszban

A ​trójai háború és a hozzá kapcsolódó mondakör, valamint annak művészi feldolgozásai annyira szerves részét alkotják európai civilizációnknak, hogy a legtöbb ember az ókori görögök történelmének legősibb rétegét véli felfedezni bennük. Mintha Hellaszban minden történés azzal vette volna kezdetét, hogy a trójai királyfi, Parisz elrabolta a spártai király, Menelaosz feleségét, a „szép” Helenét. Maguktól az ókori görögöktől sem állt távol ez a gondolat. Hérodotosz, a görög-perzsa háborúk történetírója (élt kb. Kr. e. 484-425) 9 könyvből álló műve bevezetőjében egyenesen a görög anyaországot az ő korában ért perzsa támadás indítékának nevezte a nőrablásért bosszút álló hellének Trója elleni akcióját. Hiszen a nőrablások a mitikus korai időkben gyakori okai voltak az ellenségeskedéseknek Európa és Ázsia között, de egyetlen nő elrablásáért kollektív bosszút csak a görögök álltak. Lerombolták az Ázsia északnyugati peremén álló Tróját, és ez szolgáltatott elvi alapot a perzsáknak ahhoz, hogy utóbb háborút kezdeményezzenek az európai görögség ellen. Hérodotosz nem érhette meg eszméje további karrierjét. Ugyanis másfél évszázaddal később meg Nagy Sándor vélte szükségesnek megbosszulni a Hellaszra rontó perzsák pusztításait azzal, hogy birodalmukat meghódította. Tehát sok jel mutatott arra, hogy a görögség sorsát döntő mértékben befolyásoló események sorát a trójai háború következményeinek tekintették.

Mutass kevesebbet