Fejezetek a biológiai antropológiából

Tartalomjegyzék: I. rész 1. BEVEZETÉS 2. AZ ANTROPOLÓGIA FOGALMA, TÁRGYA, FELOSZTÁSA, TÖRTÉNETE 2.1. Az antropológia fogalmának értelmezése 2.2. Az antropológia tárgya 2.3. Az antropológia részterületei 2.3.1. Bevezető tudományágak 2.3.2. Antropológiai módszerek 2.3.3. A maélő népek antropológiája 2.3.4. A kihalt népek antropológiája 2.3.5. Alkalmazott antropológia 2.3.6. Az antropológia segédtudományai 2.4. Az antropológia története 2.4.1. A kezdettől napjainkig 2.4.2. A mai antropológia 2.4.3. A magyar antropológia 3. A METRIKUS JELLEGEK ELEMZÉSE 3.1. Az antropometria alapelvei 3.1.1. A koponya mérőpontjairól, méreteiről, indexeiről 3.1.2. A hosszúcsontok metrikus elemzése 3.1.3. Termet (testhossz) 3.1.4. Testsúly (testtömeg) 3.1.5. Mellkerület 3.1.6. Testarányok 4. BIOMETRIAI ALAPISMERETEK 4.1.Általános megjegyzések 4.2. A mintaés kiválasztásával kapcsolatos követelmények 4.2.1. Mintavételi eljárások 4.2.2. A véletlen mintakiválasztás. Randomizálás 4.3. Az adatok kiértékelése 4.3.1. Középértékek és középsőértékek 4.3.2. A szóródás mérőszáma 4.3.3. Elméleti (normál) eloszlás 4.3.4. A paraméterek hibái 4.3.5. Statisztikai próbák 4.3.6. Variáció mérése 4.3.7. Feltételezett függőség vizsgálata kontingencia táblázattal 4.3.8. Két jelleg kapcsolatának vizsgálata (korreláció) 4.3.9. Biológiai hasonlóság, illetve távolság mérése 4.4. Antropológia vagy biometria? 5. A MORFOLÓGIAI JELLEGEK 5.1. Antropológiai jelentőségük 5.1.1. A csontváz morfológiai jellegei 5.1.2. Azélő ember morfológiai jellegei 6. A BŐRLÉCRENDSZER (DERMATOGLÍFIA) ÉS JELENTŐSÉGE 6.1. Bőrlécrendszer az állatvilágban 6.2. A bőrlécrendszer kialakulása az embernél 6.3. A dermatoglífia alapjai 6.3.1. Ujjbegyi rajzolatok 6.3.2. Az atd-szög 6.3.3. A fővonalak és a fővonaljelző 6.3.4. Tenyéri redők 6.3.5. A lábujjak és a talp bőrlécrendszere 6.4. A bőrlécrendszer vizsgálata 6.5. A bőrlécrendszer ismeretének gyakorlati alkalmazása 6.5.1. A dermatoglífia jelentősége az antropológiában 6.5.2. A bőrlécrendszer és a betegségek 6.5.3. A testi kromoszóma-rendellenességek és a bőrlécrendszer 6.5.4. A nemi kromoszómák rendellenességei és a bőrlécrendszer 6.5.5. Egyéb betegségek és a dermatoglífia kapcsolata 6.5.6. Daktiloszkópia és a személyazonosítás 7. SZÍNKOMPLEXIÓ 7.1. Szemszín 7.2. Hajszín 7.3. Bőrszín 8. A FOGAZAT 8.1. A vizsgáló módszerek 8.2. A fogakés a fogfelszínek jelölése 8.3. A fogak morfológiai jellegei 8.3.1. Metszőfogak (dentes incisivi) 8.3.2. Szemfogak (dentes canini) 8.3.3. Előzápfogak vagy kisőrlők (dentes premolares) 8.3.4. Zápfogak vagy nagyőrlők (dentes molares) 8.4. A fogazat kifejlődése (dentitio) 8.4.1. Tejfogak (dentes lactei seu decidui) 8.4.2. Maradó fogak (dentes permanentes) 8.5. A fogazat változása a filogenezis során 8.5.1. A fogak számának változása 8.5.2. A fogak morfológiájának változása 8.6. A maélő ember fogazatának variációi 8.6.1. Azállcsont és a fogazat életkori változásai 8.6.2. A maradó fogak alaki variációi 8.6.3. A rasszok szerinti variációk 9. A FIZIOLÓGIAI JELLEGEK ANTROPOLÓGIAI JELENTŐSÉGE 9.1. Biokémiai polimorfizmusok 9.1.1. AB0 vércsoportrendszer 9.2. Az Rh-vércsoportrendszer (Rhesus-faktor) 9.3. Egyéb vércsoportok 9.4. Szérumfehérje polimorfizmusok 9.5. Izoenzimek 9.6. Menstruációs ciklus, menarche, klimax 9.7. A csontok biokémiai vizsgálata 9.8. Egyéb fiziológiai jellegek 10. AZ EMBER EGYEDFEJLŐDÉSE (ONTOGENEZISE) 10.1. Fejlődés és növekedés 10.2. Az ember egyedfejlődésére vonatkozó elképzelések 10.3. Az ivarsejtek képződésétől a megtermékenyítésig. Progenezis 10.3.1. A hímivarsejt (spermium) 10.3.2. A petesejt (ovum) 10.4. Családtervezés 10.4.1. Genetikai ellenőrzés 10.4.2. Fogamzásgátlás 10.4.3. A spermium behatolása a petesejtbe (impregnatio) 10.4.4. Terhesség (gestatio) 10.5. A megtermékenyítéstől a születésig (intrauterin élet) 10.5.1. Blasztogenezis 10.5.2. Embriogenezis 10.5.3. Fötális periódus 10.6. A születéstől a halálig (extrauterin élet) 10.6.1. Progresszív életszakasz (anaplasis) 10.6.2. Dinamikusan stabil (stacioner)életszakasz (metaplasis) 10.6.3. Regresszív életszakasz (kataplasis) 11.ÉLETKOROK ANTROPOLÓGIÁJA 11.1. Kronológiai életkor 11.2. Biológiai életkorok 11.3.Életkorcsoportok és antropológiai jellemzésük 11.4. Az emberiség számának változása a történelem során 11.5. Az emberiélettartam 11.6. Azállatok és az ember élettartama 12. AZ EMBER NEMI DIMORFIZMUSA 12.1 Kromoszómális nemiség 12.1.1. Nemi kromatinok 12.1.2. A kromoszómális nemiség aberrációi 12.2. Gonadális nemiség 12.3. Genitális vagy nemzőszervi nemiség 12.4. Szomatikus nemiség (fenotípus) 12.5. Szekunder ivari jellegek 12.5.1.Élőknél 12.5.2. A csontváz nemi különbségei 12.6. Pszichoszexuális nemiség 12.7. Ki a férfi és ki a nő? 12.8. Hibás szexuális beállítódás 12.9. Deviáns magatartásmódok 12.9.1. Aberratio in quanto 12.9.2. Aberratio in objecto 12.9.3. Aberratio in acto 12.10. Szex-ráció (SR) 12.10.1. A SR változásának biológiai okai 12.10.2. A SRértékét befolyásoló társadalmi hatások 13. ANTROPOGENETIKAI ISMERETEK 13.1. Humán populációgenetikai kutatások 13.2. A populációgenetikai megfigyelések lehetőségei 13.3. Az antropogenetikai vizsgálatok hátrányai és előnyei 13.4. Rokonházasságok és vérfertőzés (incestus) 13.5. Családfa analízis 13.6. Ikerkutatás 13.7. A normális emberi jellegek öröklődése 13.7.1. Lateralitás (dexteritás, szinisztritás, ambidexteritás) 13.7.2. Kézkulcsolás (hand clasping), karfonás (arm folding) 13.7.3. Nyelvgöngyölítés 13.7.4. PTC-érzékenység 13.7.5.Ételválasztás és PTC-érzékenység 13.7.6. Acetonés metiletilketon szaglási képesség 13.7.7. Emberi hangok analízise 13.7.8. Szemszín öröklődése 13.7.9. A bőrszín öröklődése 13.7.10. A testméretek öröklődése 13.7.11. AB0 vércsoport-tulajdonság öröklődése 13.8. A nemhez kötött öröklődés 13.8.1. Y-kromoszómális öröklődés 18.8.2. X-kromoszómális öröklődés 14. A TESTALKAT (KONSTITÚCIÓ) 14.1. Az alkat fogalma 14.2. Az alkatkutatás első képviselői 14.3. Kretschmer szomatoszkópiája 14.4. Conrad szomatometrikai eljárása 14.5. Sheldon osztályozási módszere 14.6. A Heath-Carter-féle szomatotipizálás 14.7. Faktoranalízis 14.8. Az alkat ismeretének gyakorlati jelentősége 15. PALEOPATOLÓGIAI ISMERETEK 15.1. A paleopatológia tárgya 15.2. A paleopatológiai kutatások története 15.3. A paleopatológiai kutatások módszerei 15.4. Paleopatológiai elváltozások 15.4.1. Traumás elváltozások 15.4.2. Nem specifikus fertőzések 15.4.3. Specifikus fertőzések 15.4.4. Hematológiai rendellenességek 15.4.5. Metabolikus eredetű csontelváltozások 15.4.6.Ízületi megbetegedések 15.4.7. Tumorok 15.4.8. Egyéb megbetegedések előfordulása 15.4.9. Fejlődési rendellenességek 15.4.10. A fogak, a felső állcsontok és az állkapocs megbetegedései II. rész BEVEZETÉS 1. A LELETEK DATÁLÁSÁNAK MÓDSZEREI 1.1. Relatív datálási módszerek 1.1.1. Geokronológiai datálás 1.1.2. Paleontológiai módszer 1.1.3. Régészeti datálás 1.1.4. Fák évgyűrűiből történő kormeghatározás (dendrokronológia) 1.1.5. Palinológiai meghatározás 1.1.6. Faunisztikus kormeghatározás 1.1.7. A Milankovic-Bacsák-féle módszer 1.2. Abszolút datálási módszerek 1.2.1. A csontok F-tartalma alapján történő meghatározás 1.2.2. Radiokarbon módszer 1.2.3. Kálium-argon módszer 1.2.4. Tórium-uránium módszer 1.2.5. Aminosav racemizáció 1.2.6. Termolumineszenciás módszer 1.3. A datálások tapasztalatai 2. PRIMATES ORDO, A FŐEMLŐSÖK RENDJE 2.1. A főemlősök rendszertani besorolása 2.2. A főemlősök általános jellemzése 2.2.1. A Prosimii jellemzése 2.2.2. Az Anthropoidea subordo jellemzése a Pongidae-ig 2.3. A pongidák és hominidák fejlődésnek elválása 2.3.1. Pongidae familia, +Dryopithecinae subfamilia 2.3.2. Pongidae familia, Ponginae subfamilia 2.3.3. Pongidae familia, + Gigantopithecinae subfamilia 2.3.4. Himinidae familia, + Australopithecinae subfamilia 3. SPECIÁLIS HOMINID JELLEGEK 3.1. Az emberi beszéd 3.2. Nemi szerepek azőskorban 3.3. A szexuális dimorfizmus változása az evolúció során 3.4. Emberelődeink életmódja 3.5. A tűz használata 3.6. A halottak eltemetése. Vallásosak voltak-e a Neander-völgyiek? 4. AZ EMBER SZÁRMAZÁSÁNAK EGYÉB, INDIREKT BIZONYÍTÉKAI 4.1. Fejlődéstani bizonyítékok 4.2. Atavizmusok 4.3. Csökevényes szervek 4.4. Anatómiai bizonyítékok 4.5. Genetikaiés molekuláris biológiai bizonyítékok 4.6. Fenetikusés kladisztikus analízis 4.7. Etológiai bizonyítékok 4.8. Patológiai bizonyítékok 5. AZ EMBERI EVOLÚCIÓ ÁTTEKINTÉSE 5.1. Mikor, hol, hogyanés miért alakult ki az emberiség? 5.2. Mi az ember fogalmának kritériuma? Ki (vagy mi) az ember? 6. EVULÚCIÓ VAGY TEREMTÉS? 6.1. Néhány filozófiai-ismeretelméleti megjegyzés 6.2. Az evolúció és értelmezése 6.3. A törzsfejlődés (evolúció). A darwini evolúciós tan, avagy az ateista evolúció 6.4. A teista evolúció 6.5. A bibliai teremtéstan 7. A MAI EMBERISÉG OSZTÁLYOZÁSA. ANTROPOTAXONÓMIAI ISMERETEK 7.1. A rasszkeletkezés tényezői 7.2. A taxonómiai kategóriák jelölése, az osztályozás alapelvei 7.3. Az antropotaxonómia jelentősége 7.4. A nagyrasszok jellemzése 7.4.1. Veddo-ausztralid nagyrassz 7.4.2. Europidés europoid nagyrassz 7.4.3. Negridés negroid nagyrassz 7.4.4. Mongolidés mongoloid nagyrassz 7.4.5. Amerindid mixomorf csoport 8. A RASSZIZMUSÉS KRITIKÁJA 8.1. Faj, fajta, nép fogalma 8.1.1. Taxonómiai fajfogalmak 8.1.2. Genetikai fajfogalmak 8.2. Fajbiológia, fajelmélet (rasszizmus) 9. A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE 9.1. A magyarság őstörténetével kapcsolatos áltudományos nézetek 9.2. A magyarság etnogenezisére vonatkozó tudományos felfogás 9.2.1. Azőshazától a honfoglalásig 9.2.2. A honfoglalás kora 9.3. A magyarőstörténet embertani vonatkozásai

Mutass kevesebbet