Feketicsi móringlevelek

A kötetben tárgyaltakat megelőzendő elkerülhetetlennek tartom, hogy tájékoztassam olvasóimat a középkori magyar házassági vagyonjog néhány olyan kérdéséről, amely kialakítóan hatott az ország egyes vidékein a szokásjogi módon fejlődött móringolásnak. A kérdés vázlatos érintése azért is szükséges, mert Magyarországon a hitbért, móring, dos (lat.): a feudális, valamint a polgári korszak házassági vagyonjogi intézményét a házastársak vagyoni viszonyait rendező 1946. évi XII. tc. szüntette csak meg. Ennek megfelelő időrendiségben a történelmi Magyarország házassági vagyonjogának néhány alapvető fogalmát érintem. A házasság, mint szövetkezéses szerződés, jogügylet, mely a házasságra lépett felek között jogviszonyt állapít meg. A házasságra lépni készülő felek tehát a házassági viszonyból eredő körülményekre, különösen pedig a vagyonjogra vonatkozólag egymás között házassági szerződési kötöttek. A házassági vagyonjogon kívül nem ritkán más, a házassággal összefüggő körülményekre is kiterjeszkedett a házassági szerződés: így nevezetesen a születendő gyermekekre, a házasfelek lakóhelyére, sőt intézkedést foglalhatott magában egyik vagy másik házasfél halála esetére. Bizonyító ereje a házassági szerződésnek csak abban az esetben volt, ha közjegyző előtt kötötték. A fent elmondottakból számunkra a vagyoni kérdést szabályozó jogszabályok összessége, a házassági vagyonjog az érdekes, amely a házasság által a házastársak között megállapított jogviszony vagyoni oldalát szabályozták.

Mutass kevesebbet