Félelem és reszketés Nagyhályogon (dedikált)

Nagyhályog valahol az Alföld és Cserna-Szabó képzelete közt félúton található. Első ránézésre lusta, porlepte falu. Ha géppel szállunk fölébe, bizony, csak térkép marad, de ha elfogadjuk a szerző szakértő kalauzolását, akkor nem akármilyen élményben lehet részünk. Pattanjunk föl vele egy ócska kerékpárra, kövessük őt és félig bolond, félig kétségbeejtően normális hőseit. A hős szó itt nem pusztán afféle fordulat: szinte minden egyes szereplő makacs és eleve kudarcra ítélt küzdelmet folytat a Kaszás - és legtöbbször saját élete ellen. A halál ebben a könyvnyi novellafüzérben nem megsemmisülés, hanem átalakulás. Nagyhályog apró termetű hentese, a halálipari segédmunkás több száz öngyilkosságra alkalmas eszközt fejleszt ki, a falu ufóhívője saját temetése után békésen eldiskurál a húsát rágcsáló kukacokkal. Cserna-Szabó könyvében megmutatja, hogy a haláltól nem szabad félni és reszketni, hanem igenis ki kell nevetni, és akkor döntetlenre hozhatjuk a játszmát, ha már győzni nem lehet. A Félelem és reszketés Nagyhályogon természetesen nemcsak erről szól. Olyan nehéznek tűnő kérdéseket is megválaszol, mint például, milyen a művészi alázat, mi a magyar igazság, és hogy létezik-e Isten. A válaszokon pedig garantáltan meg fogsz lepődni, Kedves Olvasó!

Mutass kevesebbet