Feljegyzések a holtak házából

A múlt század negyvenes éveiben Dosztojevszkij tagja volt egy titkos forradalmi társaságnak. A szervezkedést leleplezték, több tagját - köztük az írót is - halálra ítélték, s már a kivégző osztag előtt álltak, amikor tudtukra adták, hogy halálbüntetésüket szibériai kényszermunkára változtatták. A katorga alászállás, pokoljárás. Az íróóriás testi mivoltát és művészi jövőjét egyaránt megsemmisülés fenyegeti. Ő azonban felemelkedik a mélységből, és megdöbbentő erejű, drámai sodrású műben tárja a világ elé véres verítékkel szerzett megfigyeléseinek eredményét. Az irodalomtörténészek mind a mai napig nem tudták eldönteni, hogy a Feljegyzések a holtak házából a regényalkotás avagy a naplóírás remekei közé tartozik-e. Abban azonban a vita minden résztvevője megegyezik, hogy a leírást, reflexiót, elbeszélésbetéteket, lírai vallomásokat és karcolatokat egyesítő mű ma is tevékenyen hat a modern világirodalomban, s a huszadik századi próza nem egy mester tekintette és tekinti példájának Dosztojevszkij szenvedélyes vádiratát az igazságszolgáltatásban alkalmazott kegyetlen módszerek ellen. E mű mindenen túl pszichológiai felfedezés is: páratlan jellemábrázoló erővel tárja fel a fogolytársak lelkivilágát, és következetes írói szenvedéllyel kutatja a bűnözők, társadalmi számkivetettek vétkeinek okát.

Mutass kevesebbet