Félkegyelmi állapot

"Horn Gyula kemény ember. Mondják, pufajkásként is az volt. Ráadásul szókimondó. S elvárja, hogy szavait mindenki szentírásnak vegye. Most, az MSZP kongresszusán kijelentette, hogy a kormány, élén a miniszterelnökkel, hazug társaság... Antallék ugyanis azt mondják: a Németh-kormány csődtömeget hagyott hátra. Holott az igazság - Horn Gyula szerint -, hogy ők kimunkált gazdasági és szociális programot örökítettek át, az ország működőképes volt; a jelenlegi kormányzat programja pedig alapjában az elődje által kidolgozott elvekre és célokra épül." (Ágnes Bohm és az antiszemiták; 1992. május 22.) „Eltűnődnék: most kell-e nagy íróvá, sikeres szerzővé válnom? Azt is megkérdezném önmagamtól: sikeres szerző vagyok-e valójában? Jó történelmi forgatókönyvet írok-e? Arról is meditálnék: Árpi bácsira van-e szüksége ennek az országnak..." (Kossuth tér, október 23.; 1992. október 30.) „Úgy vélem, itt valóban diktatúra készült és készül. Ennek első lépése a szellemi uralom. A második pedig a politikai tér teljes elfoglalása. Ha így lesz, kár volt Nagy Imrét újratemetni, kár volt 1990-ben szabad választásokat tartani. Akkor jobb lett volna a kádári pocsolyában tovább dagonyázni." (Él még Aczél György? 1993. augusztus 20.) „Ezt a baloldalt 1945 után, majd 1956-ban idegen fegyveresek tették hatalomba. Még sosem küzdöttek nyílt sisakkal a vezetés jogáért. Most is csak visszaülni akarnak." (Horn a KDNP-re kacsint; 1993. december 10.) ,,Mindenekelőtt gratulálok Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság régi - új elnökének. És minden elismerésem Mádl Ferencé... aki jól tudta: ezen a megmérettetésen nem győzhet. Nem lehet (még) köztársasági elnök. De vállalta a jelölést, mert meggyőződéses demokrata... aki úgy érezte ezzel választékot kínál a választáshoz. Mert ezzel azt demonstrálja, hogy a parlamenti arányaiban gyenge ellenzék nagyobbik része, képes méltó férfit felmutatni. Igaz, nem a mának, sokkal inkább a jövőnek." (Lesz-e polgári alternatíva? 1995. június 23.) „A nagy visszatérés sikeres volt. A restauráció az 1994-es választások óta már nem lopakodó, hanem arcátlanul nyílt." (A lopakodó restauráció; 1997. március 27.) „Ma már egy erkölcsileg leépült kormányzat tesz úgy, mintha jó irányba vezetne egy széthulló országot. Ha mégis hatalmon maradnak, az a mostani ellenzék szégyene lesz." (A lángossütők kapitalizmusa; 1997. július 3.)

Mutass kevesebbet