
(0 vélemény)
Állapot
Készleten
Jó
Központi raktár
48
hűségpont
Hogy működik az alku?
Asztalos Miklós. Felszáll a sas. Nemzeti könyvtár 93. szám. Bp., 1943. Stádium Sajtóvállalat R.-T. 64 p. Tűzött. // Részlet: A császár ma különösen kedvtelen volt. Unottan és fáradtan hallgatta a jelentéseket. Csak néha dőlt előre a székében, mintha érdeklődve figyelne. De ez a felfigyelés csak pillanatokig tartott s aztán ismét visszazuhant előbbi kedvtelenségébe. De amikor a magyar ügyekre került a sor, ismét élénk lett. Nem mintha különös gondot fordított volna a kezén levő magyarországi csonkra, hanem mert ingerelte minden, ami a magyarokkal összefüggésben volt. Maholnap negyvenéves lesz a császár. Alig volt tizenhét éves, amikor magyar királlyá, és tizennyolc, amikor német-római császárrá koronázták. De az azóta eltelt két évtizedet sokkal többnek érezte, annyi gondot okoztak neki a magyarok. Gyűlölte a szabad magyar Erdélyt s annak fejedelmi házát, a Rákócziakat. Érezte, hogy ott túl, a Lajtától keletre, nem tudják a magyarok neki megbocsátani, hogy kétszínű és önző magatartásával elősegítette II. Rákóczi György fejedelem szörnyű bukását és az Erdélyre zúdult kegyetlen megpróbáltatásokat. Nem tudta megérteni, miért gyűlölik a magyarok amiatt, hogy a tudtuk nélkül, a nádor és a rendek háta mögött, jó másfél évtizeddel ezelőtt Vasváron békét kötött a törökkel. A magyar korona birtokosa volt ugyan, de nem értette meg, hogy a magyarság kárára és szégyenére kötött oktalan béke arculcsapás volt Magyarország számára. Lipót császár a magyarokat két rosszindulatú tanácsosa szemén keresztül látta: Lobkowitzén és Kollonichén. Hogyan is érthette volna meg, hogy a magyaroknak fáj, amit velük tett? Az, hogy valósággal elkobozta ősi alkotmányukat, szabadságukat. Hogy a vallásuk szabadságát, amelyért annyi derék magyar ontotta vérét, lábbal taposta. Csak annyit látott Bécsből, hogy a magyar lázadó, rebellis-fajta. Hogy nem átallották a legelső urak sem, hogy összeesküdjenek ellene. Hogy nádoruk, Wesselényi Ferenc, majd Nádasdy Ferenc szövetségbe fogta össze az ország első urait, a Zrínyieket, Frangepánokat, Rákóczi Ferencet ellene.
Mutass kevesebbet
| Sorozatcím: | Nemzeti könyvtár 93. szám |
|---|---|
| Kiadó: | Stádium Sajtóvállalat R.-T. |
| Kiadás éve: | 1943 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Stádium Sajtóvállalat Rt. |
| Illusztrátorok: | Jeges Ernő |
| Kötés típusa: | tűzött |
| Terjedelem: | 64 oldal |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 15.00 cm, Magasság: 22.00 cm |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés / Antik Könyvek / Xx. Század |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről