Feltárul a múlt?

"A régészet ma divatos tudomány, bizonyára nemcsak azért, mert most éli ifjú korát, de mert talán valamennyi közt ő nyújt legtöbb élvezetet. Evvel foglalkozik manapság a milliomos tőzsér, a kilencágú koronás főút és sok más, mindmegannyi dilettáns, evvel foglalkozik a tudós hivatásból s az idióta időtöltésből." Helyettem és nevemben is fogalmazott Gyárfás István, s igazat is mondott - mégpedig 1887-ben. Az archeológia ma népszerűbb, mint valaha, és sajnos ifjúi hamvát sem vesztette el egy évszázad alatt. Magyarországon az elmúlt évszázadban a régészet csak relatíve fejlődött. Az ásatásokat a XIX. század végi kezdetekhez képest csináljuk jobban, így azután - ritka kivételektől eltekintve - a világszínvonalnak a közelben sem vagyunk. Hiányos és gyenge felszereléssel folyik a hazai ásatások döntő többsége, és így a feltárt jelenségek tárgyilagos, tudományos módszerekkel alig vagy egyáltalán nem ellenőrizhetők. Márpedig minden tudomány a megfigyelésekkel, a "tények" összegyűjtésével kezdődik és az ellenőrzéssel fejeződik be. Közben meg kell vizsgálni magát a "tény-t", osztályozásal megállapítani annak tipikusságát, s csak ezt követően szabadna feltevéseket építeni rá. A történelemtudomány, s ezen belül a régészet különösen, nem tud meglenni feltetévesek nélkül, a megalapozott feltevést azonban minden esetben el kellene különíteni a még nem bizonyított valószínűségtől és legfőképpen a tudományos legendáktól. Ebben a könyvben több mint húsz esztendős régészeti munkálkodásom alapján igyekszem őszinte képet adni hazai kutatásaink egy részéről, követve tanítómestereim és példaképeim útmutató irányvonalát, mindenekelőtt a közérthetőséget. Bátran és tudatosan vállalom, hogy a művelt közönséghez kell fordulni, és kiagyalt elmeszülemények aprólékos fejtegetése helyett meg kell kísérelni életet lehelni a múlt egy-egy szeletkéjébe. Ugyanakkor azonban ne a lebilincselő hipotézisek ködképei uralkodjanak, hanem mutatkozzék meg maga a régészeti anyag, a feltárt jelenség, szakszerűen, ellenőrizhetően. Az igazi régészt az amatőr kutatótól éppen az különbözteti meg, hogy a leletek értelmezéséhez tudományos módszereket alkalmaz. Arra törekszem, hogy halványuljon az a látszat, hogy a régészettudomány egyrészről azonos az edélyfül-formák, díszítőmunkák, baltafülek stb. tudományos egybevetésével, másrészről viszont kikerüljünk a nagy mesemondók táborából is, akik mindenfélét állítanak, többnyire alaptalanul.

Mutass kevesebbet