Félúton vagy tévúton

Mi a szerepe az egészségnek és az egészségügynek az ország fejlődésében? Mennyit költsünk közpénzekből az egészségügyre? Hogyan, milyen mértékben viseljék a társadalom egyes csoportjai az egészségügyi rendszer működtetésének terheit? Az egészségpolitika feladatát képezi-e az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkenése? Milyen intézményi feltételek, ösztönzők és információk szükségesek ahhoz, hogy az egészségügy szereplőinek döntéseiben erőteljesebben érvényesüljenek az egészségi állapot, hatékonyság és minőség kritériumai? Milyen feladatmegosztást célszerű kialakítani a közületi és a magánszektor között az egészségügyi rendszer megfelelő működése és alkalmazkodóképessége érdekében? A könyv egyrészt bemutatja, hogy a kilencvenes években milyen válaszok születettek ezekre a kérdésekre, milyen álláspontok, koncepciók harcoltak egymással, továbbá, hogy milyen gazdasági és politikai folyamatok alakították az egészségpolitika tényleges gyakorlatát. Másrészt arra keresi a választ, hogy az előttünk álló évtizedben milyen mozgástere lehet az egészségpolitikának ezen kérdések megválaszolásában. Talán évtizedek óta nem volt a magyar gazdaságnak olyan jó esélye az európai fejlődéssel való lépéstartásra, sőt az átlagos európai fejlettségi színvonalhoz való közelítésre, mint jelenleg, az ezredfordulóban. Miért nem mondható el ez az egészségünk és egészségügyünk helyzetéről? Mi kényszeríthetné a magyar politikai elitet arra, hogy szakítson az évszázados tradícióval - az egészség és egészségügy problémáinak figyelmen kívül hagyásával? Orosz Éva közgazdász-szociálpolitikus, az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet Egészség-gazdaságtani Központjának vezetője.

Mutass kevesebbet