Fénykép az ezredfordulón

A fotográfia nagy változások előtt áll. Mindenki, aki csak átlagosan is érdeklődik a képi kultúra dolgai iránt, érzi és tapasztalja, hogy egy korszak végéhez érkeztünk. A világban érzékelhető vizuális átalakulás számos jele Magyarországon is látható, sőt a rendszerváltozás, a kultúra átstruktúrálódása, a művészeti finanszírozás új rendszere további folyamatokat indított el. Nálunk, ahol a kép, a fénykép elméleti kérdéseinek felvetését, tudományos igényű kutatását, sajnos, az esztéták, művészettörténészek, művészetfilozófusok, történészek közül csak nagyon kevesen érezték méltó feladatnak, amúgy is sok átgondolni való téma volt és van. Még a fényképi múltunkról, az alapvető világtrendekről sem folytattunk kimerítő eszmecseréket, termékenyítő vitákat. Még annak megítélésében is rengeteg a bizonytalanság, ami már a régmúlthoz, a biztosan lezártnak tekinthető korszakokhoz tartozik. Nem csoda, ha a viharos gyorsasággal és szinte brutális erővel bekövetkező változások a hazai fotóelméletet szinte felkészületlenül érték. Égetően fontosnak látszott, hogy a lehető legszélesebb körben meginduljon az eszmecsere. A 2. Országos Fotóhetek keretében megrendezett, hét fontos témát műsorra tűző kétnapos Fotóelméleti szimpóziumunk látogatottsága, nívós előadásai és vitái megerősítették azt a feltevésünket, hogy a képről való gondolkodás a magyar fotográfiának a szakma iránt odaadó magatartást tanúsító, legszélesebb, igényes körei számára is létkérdésnek látszik. Kötetünkben, amennyire lehetett, igyekeztünk megőrizni az élőbeszéd fordulatait, a viták szenvedélyességét. A Kossuth Klubban elhangzottakat kiegészítettük olyan hozzászólásokkal és dokumentumokkal - ezeket a mellékletekben közöljük -, amelyeket vagy még a szimpózium előtt juttattak el nekünk (akik objektív okok miatt távol maradtak) vagy amelyeket ugyan már csak a vita után kaptunk meg, de bizonyos témákhoz fontos adalékoknak látszanak. Az egyes témakörök a szimpóziumon elhangzottak sorrendjében jelennek meg a kötetben is.

Mutass kevesebbet