Ferenc Ferdinánd

Előszó C'est un homme d'autrefois, - mondja egy francia kifejezés. Azt jelzi, hogy vannak emberek, akik teljesen a múltban élnek, s a jelen eseményei iránt nem is igen érdeklődnek. Amikor én is azokba a tanulmányokba mélyedtem el, amelyeket az 1914. június 28-án Sarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökös főherceg életének és jellemrajzának megírása végett esztendők hosszú sora óta lelkiismeretesen végzek, akkor gyakran cikázott át agyamon az a gondolat, hogy tulajdonképpen olyan problémán töröm a fejemet, amely ma már úgyszólván senkit sem érdekel s az én gondolatvilágom a több, mint negyedszázad előtti események homályában időzik. Kár minden sorért, amelyet leírok, mert hiszen az a mai nemzedékek érdeklődését úgysem köti le. Viszont, mikor azt látom, hogy éppen napjaink lázas sietsége és sorsdöntő fordulatai mily gyorsan felejtetik el az eseményeket és mily hirtelen törlik ki az emberek emlékezetéből azokat a mozzanatokat, amelyek annak idején végzetes jellegűek voltak, amikor azt látom, hogy a ma embere úgyszólván egyáltalában nem is foglalkozik a múlttal, mert túlságosan elfoglalja minden percét a jelen: akkor megszólal bennem az idős ember lelkiismerete és azt mondja, hogy még sem lesz felesleges az a munka, amely fellebbenti a mult fátylát és gondos kritika szemüvegén keresztül rávilágít olyan eseményekre, amelyeket a mai nemzedék nem ismer. Rávilágít azért, mert ezekből tanulságokat lehet levonni s mert a mult ismerete nélkül a jelen helyes megítélése mindig hiányos lesz. De nemcsak a mai fiatalabb nemzedéknek érdemes azokkal az eseményekkel foglalkoznia, amelyek hazánk sorsának is gyökeres változását idézték elő, hanem az idősebb generációnak is, mert hiszen vannak mozzanatok, amelyekről a közvélemény csak nagyon hiányosan, vagy nagyon ferdén van tájékozva...

Mutass kevesebbet