Figyeltem

Nemeskéri-Kiss Sándor. Figyeltem. Emberek, állatok, gyerekek, asszonyok. Keglevich Jenke grófnő rajzaival. Budapest, 1942. Dr. Vajna és Bokor (Globus ny.) 284 + [4] p. A szerző, Nemeskéri-Kiss Sándor (Göd, 1884. május 14. – Budapest, 1958. április 10.) császári és királyi kamarás, földbirtokos, vadász, utazó, diplomata. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogász-történész diplomát, majd a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett újabb oklevelet. Ezt követően a Földművelésügyi Minisztériumban kezdett dolgozni, majd az első világháború idején katonatisztként, később a külügyminisztérium munkatársaként tevékenykedett. 1920-tól két hónapon át tagja annak a magyar küldöttségnek, ami a trianoni békeszerződés aláírására érkezett Franciaországba. Elsősorban fordítási feladatai voltak, de mezőgazdasági ismeretei révén Somssich László titkáraként is dolgozott. Az erre az időszakra vonatkozó emlékiratait "Derűs emlékek egy komor küldetésről" c. könyvében tette közzé. 1921-ben a szófiai magyar nagykövetség ügyvivője, később svédországi, dániai, norvégiai magyarországi nagykövet volt. 1934-től a balti országok magyar nagykövete. Jelentős a vadászati és természetvédelmi tevékenysége. Szakíróként is közmegbecsülésnek örvendett, kedélyességét, anekdotázó képességét még évekig emlegették kortársai, akik személyesen ismerhették. Élete utolsó éveiben a Madártani Intézetnek készített fordításokat. Előszó: "Címnek talán hangzatosabb lett volna "MEGFIGYELTEM", de ez többet jelentene, mint amennyit könyvemben nyújtani szándékozom. Megfigyelés alatt ugyanis az egyes dolgok sokkal alaposabb, részletesebb észlelését, tanulmányozását és bírálatát értjük, amihez azonban elegendő időm sincsen, de vérmérsékletem sem felel meg az ilyen beható, aprólékos taglalásnak. Viszont pillanatnyi, mondhatnám futólagos észrevevés útján gyakran igen jellemző (és nem is olyan helytelen) képet kaphatunk - és adhatunk is; mindenesetre könnyebb és kellemesebb lesz olvasni; mint hogyha rendszeres, mélyreható tanulmányok alapján tárgyalnám a szemügyre vett dolgokat. Márpedig, éppúgy, mint előző könyveimnél e munkámnak is főcélja, hogy embertársaim néhány kellemes, üdítő órát tölthessenek olvasásával. Egyik szépasszony olvasóm szerint könyveimet ezért szereti este, elalvás előtt olvasni, mert nem tartalmaznak elvont problémákat, nem okoznak fölösleges fejtörést, hanem derítőleg és megnyugtatóan hatnak, jól alszik utánuk... Ennél jobb hatást pedig nem kívánok elérni, hiszen a mai, agyonkínzott idegű emberiségnek derítő, megnyugtató olvasmányok kellenek, nem izgalmak és fejtörés; abból eleget nyújt a mindennapi élet." Kiadói egészvászon kötésben.

Mutass kevesebbet