Filozófia - társadalomelmélet I.

Egy a filozófiai gondolkodásmód bemutatására, és az ezzel kapcsolatos elemi szintű ismeretek tanítására törekvő munkának számot kell vetni azzal, hogy milyen helyen történik a filozófia tanulása-tanítása. Ez a "hely" ugyanis többféle lehet, mivel filozófiával egyaránt találkozhatnak a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevő diákok. Hogy a filozófia megjelenítése milyen pedagógiai és didaktikai feladatokat ró a középiskolai tanárokra, azzal itt nem szükséges foglalkozni, mivel egyetemi tankönyvről van szó. Ám a felsőoktatás világa sem homogén. Különbséget kell tenni a filozófiaszakos képzés és a nem szakos képzés filozófiai tanulmányai között. Jelen munka a másodikként említett csoportba tartozó hallgatók számára készült. Számokra a filozófia két összefüggésben jelenik meg. Egyfelkől mint a felsőfokú képzésben résztvevőktől elvárható általános műveltség része, azaz mint művelődéstörténeti ismeret (ez közös minden nem-szakos hallgató esetében), másfelől pedig mint tudományszakukra vonatkozott megalapozó-reflektáló filozófiai ismeret (ez szakspecifikusan különbözhet egymástól). Ennek a tankönyvnek az a célja, hogy a filozófiát jogász illetve politológus szakos hallgatóként tanulók számára bemutassa a filozófia fontosabb alapjellemzőit, témaköreit, különös tekintettel a társadalomelmélet problematikájára. A szerző ebbéli törekvése kifejeződik abban is, hogy néhány fejezet hangsúlyozottan a jog- és a politikatudomány problémavilágához kapcsolódik. Ugyanebből fakad a társadalomelméletre (társadalomfilozófiára) koncentráló tárgyalásmód is. A társadalomelmélet terültén megfogalmazódott eszmék ugyanis nemcsak a filozófia belvilágát gazdagították, hanem orientációt adtak a különböző társadalomtudományok, így a jog és a politikatudomány művelői számára is. E tekintetben két irány találkozásáról beszélhetünk. Egyfelől a társadalomelméleti eszmekincs a filozófia (társadalom- és történelemfilozófia, politikai filozófia, etika) hagyományvilága mellett a filozófiától függetlenné vált társadalomtudományok (jogtudomány, szociológia, politikatudomány stb.) kutatási eredményeiből is táplálkozik. Másfelől pedig gondolatvilága a filozófián kívül is relevanciával bír, ugyanis nehezen képzelhető el olyan jog- és politikatudományi (de hozzátehetjük: pl. vallástudományi, művészet- és tudományelméleti) elemzés, mely - legalább az utalások szintjén - ne jelezné a vizsgálódás társadalomelméleti hátterét.

Mutass kevesebbet