Filozófiai írások

Kölcsey ​Ferenc jogilag, esztétikailag és filozófiailag a magyar irodalmi élet egyik legképzettebb alakja volt. A Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem jelen kiadványa a nagy műveltségű költő-politikus esztétikai, filozófiai írásait közli. Az 1823-ban keletkezett Görög filozófia itt közölt részének első mondata „A filozófiának tárgya az emberi lélek” jellemző Kölcsey személyiségére, egész írói, esztétikai világára. Ez kap bizonyítást a válogatás valamennyi tanulmányában. A vallásról 12 éven át érlelt gondolatai sokat mondanak mai korunk világnézeti problémákkal küzdő emberének is. A szellemi-eszmei végrendeletének tekinthető Parainesis nemcsak Kálmán öccséhez szól, hiszen az itt leírtak több mint százötven éve minden érettségizőnek útmutatót adtak az életre. Felnőttként sem késő megfogadni tanácsait, nem késő elmélkedni az értékes gondolatokon, amelyek közül most csupán egynek az idézésére van lehetőség: „A világ az emberben és az emberen kívül oly merész, oly nagy, oly szívemelő vonásokkal van rajzolva!” A Nemzeti hagyományokban a költő egyrészt általánosságban keresi azokat a jegyeket, amelyek egy-egy nemzetre érvényesek, másrészt a számára legfontosabbra, a magyar nemzetre vonatkozóan tekinti át az ősi hagyományokat. A Kritika és antikritika Berzsenyivel folytatott polémiáját illusztrálja sajnos a kötetből kimaradt Kölcsey későbbi véleménye, amely szerint mégis meglátta Berzsenyi nagyságát, nyelvének gazdagságát. A kötetet általános gyűjtőkörű, középiskolai és felsőoktatási könyvtáraknak javasoljuk beszerzésre.

Mutass kevesebbet