Fogadd el... II.

Első könyvem után folytatom életem további történetének megírását. A lelkesítéseket elfogadom! Végül is nem érdemes csak ölbe tett kézzel várni a halált, addig is megpróbálok valami értelmes dolgot cselekedni. Eltelt tizenöt év, telve örömmel és bánattal bőségesen. Folytatódtak a külföldi utak, most már Európa nyugati országait érintve. A problémák fokozódása okából kénytelen voltam elhagyni a szülői házat, jó reményekkel. Ám a remények csak lassan teljesülnek! A viszonylagos megnyugvást a második otthon adta meg. Erőnlétem a végére jár és bizony sokat perlekedem már az Úrral, kérve további áldásait, segítségét, hogy a hajdani lelkesedéssel tudjam hordani a csak nekem faragott keresztet.

Mutass kevesebbet