
(0 vélemény)
Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 14 400 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!
A föníciaiak keletről, a libanoni partvidéktől Szíriáig elnyúló, nagy kiterjedésű területről jöttek. Ezt a vidéket az i. e. III. évezredben sémi népek foglalták el, és számos önálló várost alapítottak. Így jött létre Büblosz, Szidón vagy Ugarit. Ezek a városok soha nem alkottak egységes államot. Politikai és kulturális téren hol Egyiptom, hol Mezopotámia hatása alatt álltak. Gazdagságuk lehetõvé tette, hogy új piacok és nyersanyagforrások után kutatva a mediterrán térség más részei felé is terjeszkedjenek. A kiváló hajósként ismert föníciaiak gyarmatvárosokat alapítottak Ciprus, Málta, Szicília és Szardínia szigetén, Afrika partjain (Karthágó), sõt egészen a mai Cádizig (Spanyolország) eljutottak. Hajóik értékes bronztárgyakat, ékszereket, szöveteket, Baál istennek ajánlott szobrokat szállítottak. A föníciaimesterek fõként az elefántcsont-faragásban tûntek ki, olyannyira, hogy még Homérosz és a Biblia is magasztalta ügyességüket. A föníciai kultúra azután lassanként feloldódott a görög, majd a római kultúrában. A római kor elõtt az itáliai félszigeten élõ népek közül kétségkívül az etruszkok voltak a legjelentõsebbek. Ez a civilizáció az i. e. IX. századtól kezdve jelent meg az Emilia és Campania közé esõ területen. Az etruszkok számos várost hoztak létre; ezek közé tartozott az i. e. VII. században alapított Róma is. Perugia városfala és kapui, Caere (Cerveteri), Vetulonia vagy Cortona sírjai arról tanúskodnak, hogy az etruszkok kiváló építészek voltak. A szobrászat terén is számos remekmûvet alkottak: ilyenek voltak többek között a halotti urnák, amelyek fedelén az elhunytat jelenítették meg, igen realisztikus módon. De nem feledkezhetünk meg az olyan híres szobrokról sem, mint a Veii Apollón vagy az Arezzói Khimaira. Falfestészetük is roppant változatos és színvonalas volt; a sírokban – többek között Tarquiniában – csodálatos alkotásokkal találkozhatunk. Az etruszk falfestészet késeikorszaka közvetlen kapcsolatba hozható a görög nagyfestészettel. Végül az etruszk civilizáció is beleolvadt a római kultúrába.
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 9789631356892 |
|---|---|
| Sorozatcím: | A művészet története 4. |
| Kiadó: | Corvina Kiadó |
| Kiadás éve: | 2008 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Borítótervezők: | Sebastian Stachowski |
| Kötés típusa: | kemény papír kiadói borítóban |
| Terjedelem: | 383 oldal |
| Fordítók: | Todero Anna |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 24.00 cm, Magasság: 30.00 cm |
| Súly: | 0.00 kg |
| Kategória: | Művészetek / Festészet / Művészetek / Szobrászat / Művészetek / Építészet / Művészetek / Általános Művészettörténet / Művészetek / Iparművészet |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről