Fordulat-próza

E kötet célja megvilágítani, új perspektívában bemutatni a Bányai Éva által Fordulat-prózának nevezett írásokban megjelenő poétikai váltásokat és változásokat, reflektálva némileg a szerzők korábbi munkáira is, ugyanakkor mindezt beágyazva a kortárs irodalomtörténeti diskurzusokba.Korábbi munkáimban a kortárs magyar prózaművekben megmutatkozó térképzetekkel, másság-idegenségképekkel, a névtérképek által is megjelenített határidentitásokkal foglalkoztam, Bodor Ádám prózájából kiindulva Láng Zsolt, a posztbodoriánus áramlatokhoz tartozó Dragomán György, Papp Sándor Zsigmond, Vida Gábor írásait is vizsgálva mutattam ki, hogyan kap konstitutív szerepet a térbeágyazottság és a határidentitás a kultúraköziségben létrejött prózaszövegekben. Az elmúlt években a legújabb magyar prózában bekövetkezett változásokra, hangsúlyeltolódásokra fókuszálva folytattam kutatásaimat, a fordulatra és átmenetre helyezve a hangsúlyt, a korábbi, főként térvizsgálatra szűkülő nézőpontot kitágítva a temporalitás perspektívájával is. Erre a nemrég megjelent, egyes korábban is kutatott szerzők újabb alkotásai, valamint fiatal írók munkái késztettek, az általam kiválasztott szempontrendszer alapján a kronotoposzok poétikai vizsgálatai új irányba mutatnak. A frissen megjelent prózaszövegek részben referencializálható vagy relativizált időpontok, időhatárok köré szövik a textust, fő toposzként az átmenet, fordulat köré csoportosuló történeteket emelve ki. Tompa Andrea: A hóhér háza (2010), Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae IV. A föld állatai (2011), Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek (2011), Bodor Ádám: Verhovina madarai (2011), Szabó Róbert Csaba: Temetés este tízkor (2011) és Alakváltók (2016), Tompa Andrea: Fejtől s lábtól (2013), Vida Gábor: Ahol az ő lelke (2013), Dragomán György: Máglya (2014) köteteket emelem ki, de szintén ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik néhány korábban megjelent, általam már vizsgált regény, mint Demény Péter: Visszaforgatása (2006) vagy Vida Gábor elbeszélésgyűjteménye, A nem szabad és nem királyi (2007). Az átmenetnarratívák közé sorolható Józsa Márta: Amíg a nagymami megkerül (2007) és Bogdán László: Drakula megjelenik (2002) című próza kötete is, de ide soroltam négy, az átmenetet mint léthelyzetet megkonstruáló kiemelkedő regényt: Barnás Ferenc: A kilencedik (2006), Borbély Szilárd: Nincstelenek (2013), Gion Nándor: Latroknak is játszott (1999) és Závada Pál: Jadviga párnája (1997) című művét.Bányai Éva 1971-ben született Kolozsváron. Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár a Bukaresti Egyetem Hungarológia szakán.

Mutass kevesebbet