Forradalom, bolsevizmus, emigráció (aláírt)

Weltner Jakab: Forradalom, bolsevizmus, emigráció. Budapest, 1929. Szerző (Világosság Rt. ny.) 317 + [3] p. Aláírt példány. Weltner Jakab (1873–1936) szociáldemokrata politikus, újságíró, politikai író, országgyűlési képviselő. A külföldet megjárt asztalos végzettségű szerző 1896-tól tagja az Szociáldemokrata Párt vezetőségének, a Famunkások Lapja szerkesztője, az 1918–1919-es forradalmak előtt már a Népszava munkatársa, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, majd a Népszava felelős szerkesztője. Könyvében egy olyan szociáldemokrata újságíró és politikus perspektívája nyílik, amely a Károlyi-forradalmat örömmel üdvözli, de kezdettől gyanúval szemléli a kaotikus helyzetben manőverező jobboldali és baloldali ellenzéket. Felelős szerkesztőként a szovjet állam üdvözlő táviratát sem közli szociáldemokrata kommentár nélkül, és a Tanácsköztársaság idején a rivális lap, a Vörös Újság forradalmi terrort üdvözlő álláspontjával szemben foglal állást. A szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését visszaemlékezésében nagy hibának tartja, különösen azért, mert a kommunista vezetőségben többségben vannak a moszkovita elvtársak, akik az ország körülményeit nem ismerve megengedhetetlen terrort vezetnek be. Igen érdekes perspektíva a forradalmi baloldal korántsem egységes világszemléletéről, utolsó fejezetében a Nyugaton is intenzív bolsevik jelenlétről való beszámolóval. A szerző 1919-ben valóban emigrált, de 1924-ben az amnesztiarendelet hatására hazatárt. A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért, bár kormánybiztosi állást nem fogadott el, 1924-től több bűnvádi eljárás indult ellene, de 1929-ben kormányzói kegyelemben részesült, és szociáldemokrata színekben az országgyűlésbe is bekerült. "A „Milljók egy miatt" megjelenése után sokan fordultak hozzám azzal a kivánsággal, hogy a forradalom, a bolsevizmus és az emigráció eseményeiről is irjam meg az előző munkához hasonlóan mindazt, amit arra érdemesnek tartok. Csak nehezen határoztam el magam ennek az ujabb könyvnek a kiadására. Az egyre rosszabbodó gazdasági viszonyok miatt anyagilag is kockázatos vállalkozást jelent egy nagyobb terjedelmű könyv kiadása, de még ennél is fontosabb szempont az, hogy az adott viszonyok között a forradalom és a bolsevizmus eseményeiről lehet-e olyan módon irni, hogy az igazságot ne takarjuk el. A jelzett aggályokkal szemben ösztönzően hatott, hogy Magyarországon a forradalmakról eddig csak egyoldalú, a munkások ellen kiélezett, gyakran hazugságoktól és rágalmaktól hemzsegő irások jelentek meg. Azok a könyvek, amelyek az októberi forradalmat és a bolsevizmust többé-kevésbé tárgyilagos formában birálják, külföldön jelentek meg és nálunk nem szerezhetők be. Ilyenek gróf Károlyi Mihály és Jászi Oszkár munkái. A szociáldemokraták nagy táborát azonban elsősorban Garami Ernő, Böhm Vilmos és Göndör Ferenc elvtársaknak a forradalomról és a bolsevizmusról irt müvei érdeklik. Garami elvtárs az októberi forradalom eseményeit irja meg nagyszerü, összefoglaló irásában, Böhm elvtárs könyve pedig, amely az adatok és okmányok valóságos kincsesháza, az októberi forradalom mellett a bolsevista átalakulásnak, törvényalkotásnak, hadviselésnek, továbbá a szociáldemokraták és bolsevisták összetüzésének minden mozzanatát aprólékos részletességgel tárgyalja..." Egészvászon kötésben, az eredeti első, illusztrált borító bekötve.

Mutass kevesebbet