Forradalomés szabadságharc Északkelet-Magyarországon 1848-1849-ben

Az 1948-1949.évi forradalom és szabadságharc idején a Magyarország északkeleti szegletében található Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék több szempontból is egy régiót alkottak, és az önvédelmi háború megindulása után a fegyveres küzdelem egyik mellékhadszínterét képezték. A térség 1948-1949-es története a szabadságharc történetének kevésbé kutatott fejezete. Az eddig megjelent szakirodalom főként helytörténeti megközelítésben és jobbára szaktudományos háttér nélkül vizsgálta az eseményeket. Mi indokolja e terület mellőzöttségét az 1948-49-cel foglalkozó szakirodalomban? Valóban jelentéktelen az itt tevékenykedő alakulatok teljesítménye a főhadszíntéren folyó küzdelemhez képest? Miért volt gyengébb a Felső-Magyarországon, különösen annak keleti felén elhelyezett magyar haderő, és mi miatt nem használták ki ezta császári-királyi csapatok? Hogyan viszonyultak az itt élő nemzetiségek a magyar forradalom és szabadságharc ügyéhez? Kik voltak a helyi közigazgatás irányítói és az itt állomásozó alakulatok parancsnokai? E kötet a Budapesten és Bécsben fellelhető levéltári és könyvészeti források segítségével ezekre a kérdésekre keresi a választ..

Mutass kevesebbet