Franciaország és a keleti biztonság 1931-1936

Mivel a biztonsági törekvések a II. világháború hat évének tanulsága szerint a háborút megelőzően átmenetileg kudarcot vallottak, úgy tűnhet, meddő fáradozás e politika erőfeszítéseit, eredménytelen kísérleteit vizsgálni. Mégis azt kell mondanunk, hogy ha a biztonsági politika hatástalanságának, a háború kirobbanásának okait kutatjuk, arra keresünk feleletet: miféle tényezők tették lehetővé az agresszív erők elszabadulását és a világtörténelem legsúlyosabb katasztrófáját. Felmerülhet azonban az a probléma, hogy a fent jelzett összefüggés biztonság és háború között esetleg csak formális és a valóságban a biztonsági politika azért bukott meg, mert eleve sikertelenségre volt kárhoztatva, mert a háború elháríthatatlan és szükségszerű volt. Közismert Lenin tétele, mely szerint az egyenlőtlen fejlődés következtében az imperializmus viszonyai között a háború elkerülhetetlen. Az általános nemzetközi helyzet azonban a Szovjetunió nagyhatalommá válásával lényegesen átalakult a két világháború közötti időszakban, az imperialista államok közötti viszony pedig úgy alakult, hogy ezek egy részének a háború nem volt érdeke. Felmerül tehát az a kérdés, hogy amennyiben az ellenző hatalmak az erősebbek, vajon - éppen az egyenlőtlen fejlődés alapján - nem kényszeríthetik-e nemleges akaratukat a status quót erőszakkal megbontani törekvőkre ? Felfogásunk szerint a II. világháború kirobbanása végül azért következett be szükségszerűen, mert az irányában ható objektív tényezőket a háborút nem akaró országok biztonsági politikájában jelentkező egymás iránti bizalmatlanság, az ebből eredő tévedések, félreértések miatt nem tudták ellensúlyozni. A nemzetközi biztonsági politika gyengéit pedig sem a gazdasági, sem a politikai érdekek területén nem kell szükségszerűnek tekintenünk. Ez a felfogás, lényegét, tehát azt illetően, hogy a II. világháború kitörése nem volt szükségszerű, megegyezik a korszak három vezető politikusának - Sztálinnak, Churchillnek és Rooseveltnek - felfogásával és a nemzetközi történeti irodalom java részének szemléletével, s ugyanakkor - érthetően - egybeesik az emberiség ösztönös kívánságával is.

Mutass kevesebbet