Franczia tűkör

Bajomi Lázár Endre, a kiváló franciafordító, - kutató és nemcsak irodalom-, hanem kultúrtörténész is, sok évtizedes munkáját, tapasztalatait, kutatásait gyűjtötte össze ebben a kötetben, pontosabban kutatásainak, munkásságának egy kis szeletét, amely a franciák magyarokról és Magyarországról alkotott véleményét tükrözi. Mi értelme van egy ilyen tükörnek? Vajon az-e, hogy tetszelegjen udvariaskodó, ám semmitmondó nyilatkozatokban, amiket rólunk mondtak? Vagy éppen fordítva, keseregjünk azon, hogy több mint ezeréves európai jelenlét után sem ismernek bennünket, és talán-talán nem is akarnak megismerni? Mind a két szándék hiú és fölösleges. Egyfelől van olyan múltunk, kultúránk, hogy ne szoruljunk rá mások vállveregetésére, másfelől önmardosó önkritikánk is, hogy bízvást kölcsönözhetünk belőle másoknak is. Igaz, nem mindig az a vesztes, akit nem ismernek, s az sem nyertes, aki félreismeri önmagát. Ez az antológia nem ilyen tételekben gondolkodik, s nem ilyen körletekben akar gondolkodtatni. Sokkal inkább két népet szeretne egymáshoz közelíteni. Híradást akar adni arról, hogy miként léteztünk egy adott időszakban egy távolabbi ország tudatában, hiszen köztudatot kockázatos mondani: a vélemények mindenről és mindig változtak. S ezt a változást nehéz végigkövetni egyetlen kötetben. Ez a tükör csak egyetlen, s szándékosan nem torzító s nem panorámatükör; de mégis, roppant változatos, színes, érdekes és olvasmányos anyagot mutat az érdeklődőnek.

Mutass kevesebbet