Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis

Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója 1918-ban azt remélte, hogy Budapest a mélylélektan központjává válik. Ferenczi Sándort, Freud legközelebbi barátját és küzdőtársát 1919-ben a világ első pszichoanalízis professzorává nevezték ki. A szép reményeket, azonban sajnos elfújta a történelem. A huszadik századi Magyarországon egymást követték a jobb- és baloldali tekintélyuralmi és diktatórikus rendszerek, de a mélylélektan iránti ellenséges beállítottság - néhány rövid évtől eltekintve - mindig megmaradt. Amikor Benedek István a magyar pszichológia történetét rémtörténetnek nevezte, minden bizonnyal a mélylélektanra is gondolt. Kevesen tudják, hogy a matematikusokon kívül egyetlen magyar tudomány sem adott annyi nagy tudóst az emberiségnek, mint a pszichoanalízis. A magyar mélylélektan süllyedőben lévő kincsesbánya. Ennek a könyvnek - amely az első magyar pszichológiatörténeti monográfia - az a feladata, hogy segítse a süllyedésből felhozni, ami értékes és megőrzésre méltó. Harmat Pál 1947-ben született Budapesten. A magyar fővárosban végezte tanulmányait is, 1973-ban avatták a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen orvosdoktorrá. Ezután különböző budapesti kórházakban dolgozott és tüdőgyógyász szakképesítést szerzett. 1979-ben külföldre távozott és Ausztriában telepedett le. 1980 óta egy alsóausztriai pszichiátriai kórházban dolgozik elmegyógyászként. Számos tudományos közleménye jelent meg magyar és nyugati szakfolyóiratokban. Érdeklődési területei: Pszichoanalízis, orvosi szociológia, öngyilkosságok és alkoholizmus. A nyugati magyar lapok, mint az Irodalmi Újság és az Új Látóhatár rendszeres munkatársa.

Mutass kevesebbet