Fuss vagy Fizess... (aláírt, reprint)

Londonból kaptam egy levelet, melyben arra kertek, hogy nagybátyám, Föld Aurél „Fuss vagy fizess" című könyvéből egy példányt feltétlenül küldjek el a számomra ismeretlen lóverseny-rajongónak. Minden pénzt megadnak érte... Ekkor került ismét a kezemben Aurél bácsi könyve, mely ott „aludta" a polcon csendes álmát a sok-sok féltve őrzött „kincs" között. Miután tudomásom szerint már csak a Széchenyi könyvtárban található belőle még egy példány, a londoni ló-barátoknak csalódást kellett okoznom. Egy kicsit „fájt" a zsebem a beígért nagy pénz után, de hát az emlék se semmi... Ez az epizód nemrég jutott az eszembe, amikor a szokásos könyvtisztogatás közepette megint kezembe került a példány. Átlapoztam, és a mai szemmel még érdekesebbnek találtam. Családom férfitagjaival ellentétben én nem vagyok a lóverseny „megszállott" híve. Ezt gyerekkori élményeimnek köszönhetem. Drága édesapám, Feld Mátyás nappaljait a színházban és a lóversenypályán, éjszakáit a New York kávéház kártyatermeiben töltötte. Mindenhova gyakran elkísértem. Kissrác koromban a lóversenypálya jelentette számomra a kirándulást.

Mutass kevesebbet