Fusz (aláírt)

Előszó részlet: A művész alkalmasságának egyik mértéke kíváncsiságának hőfoka. A kíváncsiság hozza mozgásba a figyelmet, a figyelem célra tartása pedig éberséget követel. Mi történik, mi történhetett az emberrel? a kérdésre adott válasz minősége az éberség, kíváncsiság és alkalmasság függvénye a művészetekben is. Megismerés tehát a művészi tevékenység, a rejtettségből előhívott, felfedezett titkos mozzanatok számbavétele, amelynek alkalmi eredménye, hogy a jelen minősítése bekövetkezik. A nyelvhasználat szabályainak teljességgel megfelelő a "kimenet": meghatározások születnek. A művészeteknek sohasem titkolt és kevesek által tagadott dolga volt ez mindeddig. Nem lenne szerencsés leegyszerűsíteni feladatunkat puszta megnevezésekre, mégsem tagadhatjuk, hogy a szavakkal és meghatározásokkal (szavainkkal és meghatározásainkkal) nemegyszer okozunk gondot magunknak. Közegünk, melyben a jelenségek, események, fogalmak szerveződnek igazán megbízhatónak tekinthető jelhalmazokká, szinte magától értetődően tekinthető közös javunknak. Vannak ebben a bizományban nyelvtani szabályok és gondolkodási szabályok. Vannak rendhagyó helyzetek, rendhagyó igealakok. Már annak is kisimul az arca és könnyen fakad mosolyra, aki csak hisz valamiféle igazságban. Aki ismeri azt, tudja, és képes formát adni az igazságnak, az delejezni kezdik környezetét, arca nem egyértelműen derűs és tiszta, de tekintete magabiztos és szavai lényegre törőek. Magyarul feltétlenül, de más nyelveken is érthetőek. Az ilyen arc és mentalitás sugárzása furcsa módon nemcsak spirituális értékű, érzéki is a javából. A változás titkos tényeinek felismeréséből és a nyelvek szenzuális értékéből táplálkozik a művészet.

Mutass kevesebbet