Gábor Áron rézágyúja

1848. március 15-én Pesten kitört a forradalom. Elindítói a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és társaik voltak. A nemzeti függetlenséggel és a polgári átalakulással kapcsolatos követeléseket a Habsburgok elfogadták. Katonai erőiket ugyanis lekötötték a forradalmi mozgalmak Bécsben, Prágában és Észak-Itáliában. Később azonban, amikor megerősödtek, a magyar forradalom ellen is fegyveresen léptek fel. A nemzet vállalta a szabadságharcot. 1848-49 telén az osztrák császári csapatok elfoglalták a forradalom központját, Pestet, a Felvidéket és Erdélyt. Kossuth Lajos ekkor a lengyel szabadságharc és a bécsi forradalom hősét, a kitűnően képzett tüzért, Bem József tábornokot nevezte ki az erdélyi csapatok főparancsnokává. Bem József megbékéltette a nemzetiségeket. Katonai sikereit a sereg fegyelmének megteremtésével, a kedvező helyzetek gyors felismerésével és merész támadásaival érte el. Katonái rajongtak érte. Gábor Áron nyugalmazott tüzér altiszt hatvan ágyút öntött az erdélyi sereg számára, majd 1849 júliusában a harcmezőn esett el. Petőfi Sándor maga kérte, hogy helyezzék Erdélybe, ahol Bem szárnysegédje lett. Verseivel lelkesítette az ország népét. Július 31-én ő is hősi halált halt a segesvári csatában.

Mutass kevesebbet