Gábor Marianne

Gábor Marianne életútját követi a 135 festményt, grafikát bemutató monográfia a gyerekkori kezdetektől napjainkig. A 86 éves művész munkái hazai és nemzetközi múzeumokban, magánygyűjteményekben láthatók. Két önarcképe az Uffizi Képtárban (Firenze) van. Magyar, osztrák, német, olasz, francia városokban rendezett kiállításait mindig érdeklődés kíséri. Mindennapi öreg hölgyeknek és gyerekeknek, íróknak, festőknek és bohócoknak állít emléket. És az üldözötteknek, halálba hajszoltaknak, írástudó rabbiknak, a szenvedőknek. Családjának és férjének. Művei nem köthetők merev stíluskategóriákhoz. Fest, rajzol mindenféle anyagra, sokféle technikával: Gábor Marianne módra! Megfogadta Heltai Jenő 1922-ben versben megfogalmazott tanácsát, amelyet emlékkönyvébe írt: Heltai Jenő: Marianne emlékkönyvébe Akit az istenek szeretnek, Örökre meghagyják gyereknek, Bizakodónak, nevetőnek, Az élet útja annak puha szőnyeg, Útravalója sugaras derű, Mely ólomot színarannyá aranyoz, Széppé a rútot, jóvá ami rossz És nagyszerű azt, mi egyszerű, Újjá az ócskát, tengerré a tócsát. A világ annak micsoda? Mindennap millió új csoda, Sok tarka álom és kevés valóság. Tündérek és mesék víg birodalma, Amelyben győz a jó, kárt vall a gaz, hamis, Amelyben minden alma aranyalma És az marad befőtt-korában is, Játék az élet, élet csak a játék S élet, halál egyformán szép ajándék. Maradj gyerek te is hát kis leányom, Mosolygó lelkű, üde, friss, Maradj gyerek, szívből kivánom, Még nagymama korodban is.

Mutass kevesebbet