Garat

Garat. Írta 1842-ben gróf Széchenyi István. Sajtó alá rendezte és a mű történetét megírta Viszota Gyula. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor ny.) 218 p. Első kiadás. Széchenyi 1842-ben írta meg Garat című művét, amely a Kelet népe folytatásaként ugyancsak elsősorban Kossuth ellen íródott, de nagy lelki küzdelmek után ekkor mégsem adta ki. "Honi bárkánk, ha nem is közvetlen, nem sokára kétségtelenül ugyancsak hullámos tengerre jut, hol nagyobb a mélység, sűrűbb a szikla, s melynek hátán akadatlanul játszsza harczait a szélvény. Errül - azt hiszem - senki nem kételkedik, ki a jövendőnek szövedékibe a legközelebbi napnál tovább látni bír. Ha nemzeti eseményeink évrajzait ütjük fel, azt látjuk: fajtánk jobbadán vihar és fergeteg közt élte napjait, s csak újabb időkben szenderült álomba. Előbbi harczaiban azonban szilárd bátorságnak és nyers erőnek fegyvereivel vítta ki leginnkább diadalit; midőn ma, miután ezeknek élét eltompítá a civilisatio, egyedül értelmi súly által lehet győztes s tarthatja fenn magát. Valamint a bátor s az erős volt a hős hajdanta, most pedig egyedül az okosb, tanultabb és a jobb számoló a sikeres bajnok: úgy nemzetünk is más fegyvertárbul kénytelen megszerezni mai időkben védelmi és győzedelmi szereit, mint azelőtt, ha mint makacs gyermek, mely lábaival rugdos, karjaival csapdos stb. - az okosb dajka által magát bepólyáztatni és ekkép felette nevetséges állásba sülyedni nem kíván; minél nemzetekre nézve nincs nagyobb kárhozat, mert a nevetségesbül ma többé nincsen feltámadás!" Kiadói feliratozott, kissé kopott, foltos papírborítóban.

Mutass kevesebbet