Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája

Jelen ​válogatásunk – miként címe is jelzi – jellegzetesen makrogazdasági problémák szociológiai vizsgálatába és elmélettörténetébe nyújt betekintést. A gazdaságszociológia ugyanis legszélesebb értelemben a gazdasági rendszerek, intézmények, szervezetek és szereplők vizsgálatával foglalkozik, azaz – Max Weber definícióját e kér-déskörre alkalmazva – értelmezően meg akarja érteni a gazdasági cselekvést, és ezáltal a cselekvés menetére és makroszintű következményeire kíván oksági magyarázatot adni. Mire jó a gazdaságszociológia? S miben különbözik a közgazdaságtantól, a par excellence gazdasági jelenségek vizsgálatára szakosodott diszciplínától? A közgazdaságtan a kereslet-kínálat relációkat, illetve a keynesi ökonómiában a fogyasztási képességet, a tőke határhatékonyságát és a kamatlábat tekinti független változónak, s elvonatkoztat számos társadalmi jelenségtől. Analitikus megfontolásból feltételezi a nem kereslet-kínálat jellegű tényezők változatlanságát. Emberképe, a homo oeconomicus, a racionális gazdasági cselekvés posztulátumán nyugszik. A szociológia elvitatja e posztulátum kizárólagosságát, mert úgy véli, hogy a gazdasági racionalitás nem egy környezeti hatásoktól független, mindenkorra érvényes determináló pszichológiai tényező. A relatív ritkaság feltételei közt válik általánossá, történelmi és kulturális mintáktól befolyásolva.

Mutass kevesebbet