Geofizikai kutatási módszerek I.

1. Célkitűzés és módszer. Ez a könyv nem akar több vagy más lenni, mint jó tankönyv. A könyvbe olyan tudnivalókat írtunk, és azokat úgy csoportosítottuk, hogy a fenti általános és szolid célt nézetünk szerint minél jobban megközelítsük. A tárgykörben járatosnak azonban már első átlapozásra feltűnhet, hogy könyvünk sokban nem azt tartalmazza, mint amit más azonos tárgyú szak- és kézikönyvek tartalmazni szoktak. Ezért néhány szóban magyarázzuk azt a módszert, amelyet a fenti cél elérésére választottunk. Könyvünk nem kézikönyv, hanem tankönyv geofizikus egyetemi hallgatók részére. A jelenlegi fejlett könyvkiadás feleslegessé teszi, hogy a gyakorlati szakember, a kutató és az egyetemi hallgató sokban eltérő igényeinek egy könyvben igyekezzünk eleget tenni. Másrészt tárgyunk, a szeizmikus kutatómódszer, mint minden alkalmazott tudományágazat - különösen a gyakorlati szakember szemüvegén át nézve - halmaza a kialakult eljárásoknak, műszereknek. Ez a halmaz átfogja a legkülönbözőbb természetű problémákat a szervezési kérdésektől a komplikált elméletekig, és szinte minden tudománnyal érintkezik, azokkal kölcsönhatásban van. Ezt az egész halmazt, aminek tárolására kisebb könyvtár, gyakorlati elsajátítására hosszú szakmai munka szükséges, nyilván nem lehet az egyetemen oktatni. A probléma eddig általános minden hasonló jellegű tárgynál, és az általános válasz így szól: ki kell választani az ismeretek halmazából a legfontosabbakat, és azokat kell oktatni. Ez helyes, de általános válasz; a nehézség éppen annak megítélésében rejlik: mi a legfontosabb. A mi válaszunk, ami e könyv felépítését, módszerét is megszabta, a következő: A most tanuló geofizikushallgatók zöme a következő évtizedekben is működő szakember lesz. Több mint valószínű, hogy azok a mesterségbeli szabályok, amelyek ma a gyakorlati szeizmika gerincét alkotják, a következő évtizedekben is folytonosan változni fognak, fejlődnek. Azok az alapelvek - elsősorban fizikai alapok -, amelyeken a szeizmikus kutatómódszer nyugszik, bizonyosan nagyobb időbeli stabilitást fognak mutatni. Másrészről még, ezek birtokában, a gyakorlati életbe kikerülő szakember - működésének legelső szakaszában - bizonyos nehézségek árán fogja a terepi és kiértékelési technikákat elsajátítani, de ha elsajátította, ez mélyebb alapokon fog nyugodni. A későbbiek folyamán keletkező új technikák előtt sem fog a kiöregedett szakember kellemetlen helyzetébe kerülni, hanem - az alapok birtokában - könnyen fogja azokat elsajátítani. Mi az az alapelv - vagy mik azok az alapelvek, amelyeken a szeizmikus módszer nyugszik?

Mutass kevesebbet