Geologica Hungarica - Series Palaeontologica Fasciculus 50.

Ha végigtekintjük a Dunántúli-középhegység triász képződményeinek sorát, a fiatalabb mezozoikumhoz képest két sajátosság tűnik szembe : a karbonátos litofáciesek ismétlődése és az elkülöníthető formációk nagy vastagsága. Mindkettő megnehezíti a képződmények időbeli értékelését, ill. az egy veretű kőzetösszleteken belüli tájékozódást. Feltárásainkban — éppen a különféle formációk nagy vastagsága miatt — a rétegsoroknak rendszerint csak részleteit, fekü és fedő nélküli töredékeit találjuk. Gyakorlati feladataink megoldásához pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a rétegsorok formáción belüli helyzetét és finomrétegtani tagolhatóságának lehetőségeit minél pontosabban megismerjük. Ebben a törekvésben elsősorban a szerves maradványok vizsgálatára vagyunk utalva. A makrofauna maradványok a fúrásos kutatás mintaanyagában ritka, szerencsés leleteknek számítanak. Az esetek legnagyobb részében a mikromaradványok vizsgálatára van csak lehetőség. Tanulmányozásuk a triász képződmények teljesebb ismeretéhez egyre nagyobb mértékben járul hozzá. A triász mikropaleontológiai és mikrofaciológiai vizsgálatok — mint a rétegtani korreláció és az üledékképződési környezet értelmezésének alapvető eszközei — tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt, világviszonylatban is kiterjedten és egyre nagyobb súllyal folynak. E munkába való bekapcsolódás hazánkban is igen időszerű feladat, különösen a magyarországi triásznak a mediterrán kifejlődési területen belüli, központi helyzetét és kapcsolatait, ill. vizsgálatának klasszikus hagyományait tekintve. Dolgozatom célja, hogy vizsgálati eredményeim értékelésével triász képződményeink egyik legjellegzetesebb és változatosabb kifejlődési területére, a Dunántúli-középhegységre vonatkozóan mutassa be a foraminiferológiai és mikrofaciológiai ismeretek mai állapotát. Ily módon helyzetképet rögzít a földtani megismerés e fontos területéről, és az eddig kapott adatsorok összefoglalásával és a vizsgálatokkal kapcsolatos problémák és távlatok vázolásával gyakorlatilag is hasznosítható következtetésekre vezet.

Mutass kevesebbet