Gépipari anyagismeret

ipari célra -, legnagyobb mennyiségben használt anyagokat a polimerek, a kerámiák és a fémes anyagok csoportjába sorolja. A fémes anyagok közül a fémfelhasználás kb. 97%-át kitev vas-, alumínium- réz- és nikkel ötvözeteiknek fontosságát emeli ki, mintegy indokolva a könyv további részének tartalmi arányait. A Bevezetést egy igen tanulságos id rendi tábla zárja, összefoglalva az anyagtechnika és az anyagtudomány történetének a szerz által legfontosabbnak vélt eseményeit. A ,,0"-dik fejezetben mutatja be a szerz az ipari anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatokat. Az itt közölt ismeretek - alaposabb fémtani és metallográfiai ismereteket feltételezve az olvasó részér l - csak felvillantják azokat a törvényszer ségeket, amelyek kapcsolatot teremtenek az anyagok vegyi összetétele, szerkezete és tulajdonságai között. A Fémek el állítása cím 1. fejezet az ásvány-el készítés m veleteinek (feltárás, ércdúsítás fizikai-, kémiai eljárásai, ércdarabosítás) ismertetése után a fémkinyerés elektro- és pirometallurgiai eljárásaival foglalkozik a szerz . A fémkinyerés elméleti alapjainak tárgyalásakor az elektródpotenciál és a normál szabadentalpia szerepét hangsúlyozza. Különkülön alfejezetet szentelt a szerz az alumíniumkohászat-nak, a nyersréz és nikkel el állításának valamint a nyersvasgyártás-nak. Ebben a részben a szerz a gépészmérnökökre nem jellemz módon viszonylag sok (több, mint 30) kémiai reakcióegyenlettel írja le a legfontosabb metallurgiai folyamatokat. A fémek tisztítása és ötvözése cím fejezetben a konverteres acélgyártás, az elektroacélgyártás, a kemencén kívüli finomító eljárások (pl.: az acél vákuumozása, az acél kezelése gázátfúvatással, stb.) leírása után a nagy tisztaságú fémek el állításának elektrolízissel (alumínium és réz), ill. zónás átolvasztással való módszereit ismerteti a szerz . A kohászati késztermék kristályosításakor kialakult morfológia alapvet en meghatározza a bel le készült végtermék szerkezetét, így tulajdonságait is. Ezért a szerz egy fejezetet szentelt a Fémek és ötvözeteik kristályosításának. Gépész igényeket meghaladó elméleti bevezetés után a különböz kristályosítási eljárásokat (tuskóöntés, folyamatos öntés, öntvehengerlés, fémporgyártás), s azok hatását a kohászati termékek tulajdonságaira ismerhetjük meg. A 4. fejezet a kohászati félgyártmányokkal és el állításukkal foglalkozik. Ezen belül külön alfejezetet szentel a szerz az öntészetnek, a melegalakításnak és a porkohászatnak. Fémek és ötvözeteik a könyv legterjedelmesebb, 143 oldalas, fejezete. E fejezet tartalma fedi le leginkább a könyv címében jelzett témakört, amely az egyfázisú-, a többfázisú fémes anyagok, valamint a kérgesített anyagok alfejezetre tagolódik. Az egyfázisú fémes anyagok alfejezetben a színfémek (kiemelve az Al, a Cu és a Ni) tulajdonságait és azok módosításának lehet ségeit, ill. annak fémtani alapjait, valamint a gyakorlatban leginkább használt szilárd oldat fázisú ötvözeteket ismerhetjük meg. A szubsztitúciós szilárd oldatok közül a sárgarezek, a bronzok (alumínium- és ónbronzok), a konstatán és az alumínium-magnézium ötvözetek tulajdonságait ismerteti a szerz . A vasötvözetek közül az ausztenites króm-nikkel- és a ferrites krómacélok szerepelnek ebben az alfejezetben. A szilárd oldat típusú ötvözetek tárgyalását a nikkelötvözetek ismertetése zárja. Az intersztíciós szilárd oldatok (els sorban a vasnak karbonnal alkotott szilárd oldata) tulajdonság-változásának, ill. változtatásának (öregedés, ill. öregbítés és martenzites edzés) fémtani alapjait mértéktartó terjedelemben tárgyalja a szerz . A többfázisú vas-, réz- és alumíniumötvözeteket a metallográfiai szerkezet, ill. a szerkezetet módosító technológia valamint az ehhez kapcsolódó legfontosabb tulajdonságok szerinti csoportosításban ismerteti a szerz . Els ként azokat az ötvözeteket tekinti át, amelyeknek a kívánt tulajdonságait els sorban az ötvözés eredményezi, majd azokat amelyekhez más szerkezet-módosító eljárásra is szükség van. A többfázisú ötvözeteket els sorban olyan gyártmányok el állítására használják, ahol a fellép igénybevétel jellemz en mechanikai, s a gazdaságos gyárthatóság miatt követelmény a jó megmunkálhatóság, ill. annak a gyártás során való változtatásának lehet sége. További alfejezeteket képezve a szerz megkönnyíti az olvasó számára e terjedelmes anyagrészben az eligazodást. Külön csoportot képeznek a szerkezeti acélok, ide sorolva az ötvözetlen acélöntvényeket, a melegen hengerelt, hegeszthet , finomszemcsés szerkezeti- és a termomechanikusan kezelt acélokat. Az e csoportba tartozó acélok legfontosabb jellemz it táblázatok foglalják össze. Az öntöttvasak ismertetésé

Mutass kevesebbet