Gorka Géza

Részlet a könyvből: Mai kerámiaművészetünk eredőinek, komponenseinek vizsgálata messze vezetne,s a hagyományok feltárásakor két irányban kellene tájékozódnunk. Keramikusaink közül többen szobrászként kezdték pályafutásukat, s ezek később tértek át a kerámia-készítésre. Mások a fazekasság hagyományaiból és technikai, technológiai adottságaiból indultak ki. E törekvések klasszikus képviselője volt Gorka Géza. Edényeit, plasztikáit a fazekasok ősi eszközeivel, egyszerű forgáselemekből alakította ki. A korong a pillanatonként változó formaelemek eszköze. A fazekas a sűrűn változó forgáselemek segítségével igen gazdag formakultúrára tehet szert. Noha fazekastechnikával is készíthető ember-, vagy állatplasztika, a fazekas elsősorban mégis edényeket, vagy edény funkciójú plasztikákat készít. A korongolt készítmények egyenletes ürességükkel kiválóan alkalmasak a summázó, összegező megjelenítésre és olyan sajátosságok közlésére, amelyek megfelelnek a primitív archaizálás és karikírozás követelményeinek. Nem véletlen, hogy a fazekas-technikát a primitív expresszionizmus honosította meg és használta először a művészi kerámia készítésénél, mintázásánál. Nálunk a XIX., de nyugaton már a XVIII. században csökken, vagy módosul a fazekas-korong használata, mivel a kor divatos kerámia alapanyaga, a porcelán és a kő, korong segítségével csak nehezen alakítható. A fazekas-korong akkor nyeri vissza polgárjogát, amikor a XIX. század végén, a XX. század elején ismét a képlékenyebb vörös agyag a dísz- és művészi kerámia alapanyaga.

Mutass kevesebbet